2016. 08.

Kincsek a víz alatt

A víz alatti régészet kezdetei és a búvárkodás fejlődése, a múltról való gondolkodás átalakulása szorosan összekapcsolódnak. A görögországi Antikythéra szigeténél, illetve a tunéziai Mahdia előtt elsüllyedt ókori hajókhoz a 19-20. század fordulóján még nem régészek, hanem szivacshalászok merültek nehézbúvár-felszerelésben, a roncsokat a rajtuk megtalált ókori szobrok és más műkincsek miatt értékelték nagyra. E kor a régészetet elsősorban a történelmi forrásokat illusztráló, értékes, egyedi műkincseket a felszínre hozó szakterületként értékelte. Még nem gondolták, hogy a lelőhely az információk forrása, amelyhez rétegről rétegre, minden jelenséget dokumentálva kell feltárni, és hogy a leletek vizsgálata, összehasonlító elemzése olyan tudást nyújt, ami gyakran kiegészíti, sőt felülírja a történelmi forrásokat.


Festők városa

„Szentendre, a festők városa” – hirdeti egy szebb napokat látott tábla a Budapesttől alig húsz kilométerre fekvő kisváros határában. Itt élt és alkotott mások mellett Barcsay Jenő, Kmetty János, Vajda Lajos, Czóbel Béla, Paizs Goebel Jenő vagy Korniss Dezső, a nemrég elhunyt
Deim Pál. De mi a helyzet ma, helytálló-e még a táblára évekkel ezelőtt festett jelző?
 

Már nem kell a faragott kő

Márianosztrát, ezt a kicsi kis falut féltőn ölelik körbe a Börzsöny méltóságteljes hegyei. Ölelik, óvják, ringatják, mintha csak egy anya tartaná kezében gyermekét. Jó itt lenni. Még úgy is, hogy a modern élet már megkongatná a falu lélekharangját.

A magyar zongora


Nemrég hivatalosan is hungarikum lett a cimbalom, vagy ahogyan korábban hívták, a magyar zongora. Lukács Miklóssal, a hangszer egyik legismertebb hazai mesterével beszélgettünk sokoldalú pályájáról.

Nyomtassunk házat!

Napjainkban körvonalazódik, mekkora jelentősége van a 3D-nyomtatásnak, noha már javában zajlik gyakorlati alkalmazása. Épületet húznak fel ezzel a módszerrel, egyedi tárgyakat, prototípusokat, repülőgép-alkatrészeket készítenek, vagy akár élő szövetből izmokat, csontokat, porcot alkotnak vele.