A jót könnyű megszokni

Ha valaki rég nem járt Miskolcon, elcsodálkozhat azon, hogy az egykori acélváros romjain egy modern, élhető és szerethető európai nagyváros képe tárul elé. Miskolc az elmúlt öt évben újjászületett.


Az ember könnyen felejt, ahogy a jót is könnyű megszokni. Ezért nehéz ma már felidézni a belváros sötét kapualjainak bűzét, a hajdan jobb időket megélt patinás belvárosi házak homlokzatainak omló vakolatát, a Széchenyi utcába betelepített kínai üzleteket, bóvliárusokat, a lepukkant kocsmákat, az ócska villamosokat, a városi parkok törött utcabútorait, a Villanyrendőr zajos forgalmát, a rossz levegőt, a várost elárasztó koszt és szemetet. De a múlté ma már az elkeseredettség, a kilátástalanság, a magára hagyottság nyomasztó terhe is.

Nem véletlen, hogy sokan kellemetlen benyomásokkal azonosították Miskolcot: a múlt sötét árnyaival, a kohászat, a nehézipar helyén tátongó hatalmas űrrel. A gyár egykor kenyeret adott, az életet jelentette, amire fel lehetett fűzni a jelent és a jövőt. Azután a gyár bezárt, és hosszú évtizedeken át nem pótolta a hiányát semmi, így nem csoda, hogy valóra vált a megénekelt vízió: egyre többen hagyták el a várost.


Miskolcon alapvető szemléletváltozásra, gyökeres átalakulásra volt szükség.
– A város korábbi vezetése nem tudott elrugaszkodni a múlttól. A gazdasági szerkezet, a nehézipar megőrzése, újraindítása mentén képzelték el a város jövőjét, de ez zsákutcának bizonyult – mondta a Krónikának Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, aki 2010 óta vezeti a várost.
– Nekünk más víziónk van. A cél továbbra is az, hogy Magyarország legfejlettebb ipari nagyvárosa legyünk. A miskolci társadalom gyökerei az iparhoz kötöttek, csak mi már a high-tech ipar, az elektronikai, finommechanikai cégek idevonzásában látjuk a lehetőséget. Sikerrel, hiszen olyan multinacionális vállalatok települtek be, fejlesztenek, bővülnek, és érzik jól magukat Miskolcon, mint a BOSCH-csoport, a Takata vagy a Shinwa, csak hogy párat említsek.


Kohó helyett high-tech
A Déli Ipari Park kialakítása is hozzájárult ahhoz, hogy ma hat­ezerrel kevesebb az állástalanok száma, mint 2010-ben.
– Az adóbevételeink 2012 óta hárommilliárd forinttal nőttek úgy, hogy nem emeltük a helyi adók mértékét. Miskolc stabil, erős partnere az itt élőknek, a kormányzatnak és a gazdasági szereplőknek – szögezte le a polgármester.
A duális képzéseknek köszönhetően az oktatás egyre jobban idomul a helyi vállalatok igényeihez, egyre többen találják meg itt a boldogulásukat, a magas képzettséget igénylő területeken is.

Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat fenntartható legyen, olyan fejlesztéseket kellett és kell végrehajtani, amelyek vonzóvá teszik a várost a befektetők számára – teszi hozzá, példaként említve, hogy 2010 óta teljesen megújult a város közösségi közlekedése, elsőként csatlakozott a vidéki városok közül a Green City-mozgalomhoz, és élenjárók olyan programokban, amelyek alacsony költséggel fenntartható megoldások széles körű alkalmazását teszik lehetővé a városüzemeltetésben és az ügyfélkiszolgálásban is. A Miskolci Egyetemmel és az Iparkamarával közös programok révén biztosítják a szakképzett munkaerő megtartását a városban.
 

– Eközben folyamatosan dolgozunk a turisztikai vonzerő fejlesztésén, hiszen nem elég, ha csak mi tudjuk, hogy Miskolc remek hely – foglalta össze ennek az új szemléletnek a lényegét Kriza Ákos, aki szerint azt kellett elérni, hogy a gazdasági szereplők is fantáziát lássanak Miskolcban. A jövőről szólva elmondta, hogy a város keleti felében, kormányzati segítséggel ezerhektáros új ipari területet alakítanak ki.

Lap szám