Álomvárak

Virtuális várrekonstrukció Magyarországon

Miközben a Nemzeti Várprogram keretében lassan, de biztosan megújulnak hazánk romvárai, az úgynevezett virtuális várépítkezés, a számítógépes grafika eszközeivel létrehozott virtuális rekonstrukció is reneszánszát éli. Ennek oka nemcsak az oktatási célú bemutatásban, hanem a szakmai kihívásban is kereshető.

Köztudomású, hogy középkori váraink romos állapota a 18. századi leszerelésük következménye. A legendákkal ellentétben az osztrák kormányzat ugyan nem romboltatta le ezeket az erősségeket, de feladatnélkülivé válván, tulajdonosaiktól elhagyatva, a környező települések lakosai házépítés céljából megtették ezt helyettük. Némi öröm az ürömben, hogy a barokk és a romantika már nem építkezett rájuk, vagyis váraink – még ha csonkán is – késő középkori formáikat őrizték meg.
 

A pusztulás azonban legtöbbjüket kőhalommá változtatta, a laikus szemlélő elképzelni sem tudja, milyenek is lehettek egykor, fénykorukban. A modern számítástechnika azonban a szemlélődő segítségérére lehet. A szakemberek munkája nyomán felidéződik az egykori látvány, akár mozdulatlan fotorealisztikus grafika, akár animációs film formájában.

A szekszárdi székhelyű Pazirik grafikus-animációs stúdió csapata e munkára szakosodott. Vezetőjük, Balogh András elmondta, hogy általában felkérésre, közbeszerzési pályázatok alapján vagy saját kútfőből választják ki az épületeket. Ez utóbbira példa Simontornya várának digitális rekonstrukciója, amellyel András gyermekkori álma vált valóra.

A munka több fázisból áll. Az első lépés mindig az elméleti rekonstrukciót megalapozó tudományos anyagok összeállítása. Meghatározásra kerülnek az adott helyszín rekonstruálandó korszakai, majd ezekhez elkészülnek a szakmai anyagok, az elméleti rekonstrukció is. Fontos kiindulópontjai ezen újragondolásnak a térszkennerek, kézi szkennerek és a fotó 3D technológia által adott digitális állományai, melyek segítségével a lehető legpontosabb és legrészletesebb romkontúrt tudják létrehozni az alkotók. Lényegében ez a kiindulási alap, amire felépítik a rekonstrukciót. Már az elméleti rekonstrukciós munkafolyamat is több hónapot vehet igénybe. Erre a rekonstrukcióra készül el a 3D-s modell szint, ami még nem tartalmaz textúrákat, kizárólag formái érdekesek. Az így készült képeket és bejárható modelleket elküldik a szakembereknek (régészek, művészettörténészek), akik ellenőrzik az objektumokat és visszaküldik a javításokat. Ezt követi a textúrázás fázisa, amely szintén átesik egy szakmai ellenőrzésen, majd a projekttermékeknek megfelelően elkezdődik a végtermékek elkészítése. Ez egy történelmi animációs film esetében rendkívül sok további munkafolyamatból áll.
Az említett szakmai csoport felállítása nagyon fontos. Általában együtt dolgozik a számítógépes csapat a helyszínt feltáró régészekkel, művészettörténészekkel, történészekkel, hadtörténészekkel, belsőépítészekkel, a történeti tájat összeállító szakemberekkel. Egy-egy helyszín esetén nem ritka, hogy nyolc-tíz, a tudományos előkészítést végző szakember is dolgozik a rekonstrukción. A bemutatott munkák mellé egy-egy tudományos cikket is közölnek a „készítők”, ahol bárki elolvashatja, hogy mi alapján és milyen adatokkal készült az adott rekonstrukció.

Felmerül természetesen a hitelesség kérdése is. Balogh András elmondta, hogy fontos feladat a projekt elején pontosan meghatározni, mit szabad rekonstruálni, miről van annyi információ, hogy az hitelesen bemutatható legyen. Ha az adott helyszín nincs megfelelően kutatva vagy nem rekonstruálható hitelesen (ez koronként/korszakonként is változhat), akkor nem kezdik el a munkát. Az elméleti rekonstrukciós képek sohasem azt állítják, hogy ilyen volt az adott épület, hanem azt próbálják megfogalmazni, hogy ilyen is lehetett. Mindezen tudományos szempontok mellett a csapatban dolgozó vizuális szakemberek gondoskodnak arról, hogy ezek a történelmi animációs filmek és rekonstrukciók megfelelő grafikai minőségben készüljenek.
 

Többször megfogalmazódott az alkotók körében, hogy a rekonstrukció szempontjából különböző kategóriákat kellene meghatározni. Több olyan virtuális várat is készített a Pazirik csapata, ahol a szinteket vizuálisan is elkülönítették, azaz a feltárt részeket textúrázták, a feltáratlan, de kikövetkeztethető részeket pedig fehér színben ábrázolták. Drégely vára esetében például olyan képeket készítettek, ahol a térszkennelt romkontúrt és a rekonstrukciós tömbmodellt más színnel jelölték, ezzel is egyértelműsítve, hogy mi a romkontúr és mi a kiegészítés. Előfordult már olyan eset is, amikor a projekt leadásának utolsó hetében az éppen akkor folyó ásatások átírták a rekonstrukció bizonyos elemeit. Ebben az esetben is lehetséges volt a korrekció.
 

A Pazirik csapatának – saját bevallása szerint – a legnagyobb kihívást és egyben legnagyobb előrelépést is a Pécs középkoráról és az egri várról készült rekonstrukcióik, történelmi animációs filmjeik és interaktív tartalomfejlesztéseik jelentették. Pécsnek kilenc, az egri várnak három korszakát kellett bemutatni, amik területre és összetettségre is nagyon nagy feladatot jelentettek.

Lap szám