Magyar üstökös az égen

2011-ben jött létre Kecskeméten a kisrepülőgépek gyártásával foglalkozó Magnus Aircraft. Azóta immár tizenkét kisgépük repül szerte a világban, és nemrég kötöttek egy 1200 repülő szállításáról szóló szerződést egy kínai vállalattal. A világon először fejlesztettek elektromos repülőgépet, amely alap műrepülésre is alkalmas.


Magyarországon sokáig az idősebbik Rubik Ernő volt a repülőgép-tervezés utolsó nagy alakja, a hatvanas években ugyanis gyakorlatilag leállt a gyártás. A 2000-es években kapott új lendületet a szénszálas, üvegszálas kompozit technológiák terjedésével. Ezt kihasználva jött létre a Magnus Aircraft is 2011-ben, Kecskeméten. Első fejlesztésük, a Magnus Fusion 212 egy olyan kisgép, ami teljesíti a plusz hat és mínusz három g terhelhetőségre vonatkozó értékeket, illetve három géptípus előírásainak is megfelel: ugyanis a saját fejlesztésű szénszálas kompozit anyagnak köszönhetően a géptest egyszerre nagyon erős és nagyon könnyű. 300 kilogrammjával, magas szakítószilárdságával és terhelhetőségével az ultra light, a light sport és a very light sport kategóriájába is beletartozik. Ez azért fontos, mert így egyaránt alkalmas alap műrepülésre, oktatásra és vészhelyzeti képzésre is.
 

Óriási lehetőségek
Egy repülőgép fejlesztése évekig tart, hiszen nagyon komoly tanúsítványokra van szükség: az első két évben elkészült a prototípus és öt nullszériás gép, majd először Németországban, az egyik legmagasabb szintű tanúsítóhelyen szertifikálták, ami másfél évet vett igénybe, ezután végeztek hazai, francia és amerikai tanúsítást, egyébként az utóbbi a legelterjedtebb, ezt kérik szinte mindenhol. 2014-ben indult meg a sorozatgyártás, a gép akkor vált a hazai közönség előtt ismertebbé, amikor Földi Zoltán pilóta és Hankusz Kálmán, a National Geographic fotósa 2015-ben körberepülte vele a Földközi-tengert, hogy Bánhidy Antal pilóta és gépészmérnök előtt tisztelegjen, illetve emléket állítson az általa tervezett és vezetett kétszemélyes magyar Gerle 13 egykori, 1933-as útja előtt. Eddig 12 darab Magnus Fusiont adtak el világszerte.


A Magnus Aircraft előtt álló jövőt két óriási lehetőség alapozza meg. Az egyik, hogy 2017-től a kereskedelmi pilótáknak kötelező lesz részt venniük negyvenórányi vészhelyzeti képzésen, ami 150 ezer pilótát érint világszerte. Miután ma már teljesen automatizált rendszerek működnek a nagy repülőkben, a vezetőknek a szimulátorokon túl valós gépeken is újra meg kell tanulniuk kezelni bizonyos helyzeteket, például dugóhúzóból kiemelkedni. Az erre alkalmas járművekre nyilván óriási kereslet lesz a közeljövőben, a Magnus Fusion is ilyen.

A másik lehetőség egy éppen alakuló, hatalmas piac: a kínaiak ugyanis most kezdték el megnyitni az alacsonyabb légterüket a kisgépek számára, eddig ezt katonai célokra tartották fent. Az elkövetkező nyolc évben legalább hetvenezer hivatásos pilótára lesz szükségük, továbbá 2030-ig mintegy 2600 kis- és közepes reptér fog épülni az országban, ahol amatőr képzés is zajlik majd.

Emellett világszerte jellemzően 20-30 éve fejlesztett modellekkel repülnek, ugyanis a kompozit technológiák csak a 2000-es években jelentek meg, és számos helyen mostanság várható, hogy lecserélik a járműparkokat. Az oktatógépek eddig kifejezetten nehéz, nagy fogyasztású kisrepülők voltak.

Lap szám