Város a városban

Díjeső a Corvin-negyednek


Közép-Európa legnagyobb városrehabilitációs programja, a fővárosi Corvin sétány ma már számos elismeréssel, köztük a város- és ingatlanfejlesztési szakma Oscar-díjaként emlegetett Urban Land Institute „Global Award for Excellence” díjával büszkélkedhet. Legutóbb októberben a Corvin Corner irodaépülete nyerte el a Budapesti Építész Kamara Építészeti Nívódíját.

a 2000-es évek elejére elodázhatatlanná a Corvin mozi és környékének teljes körű felújítása, miért is vágott bele a Józsefvárosi Önkormányzat a Corvin–Szigony, mai nevén Corvin Sétány Projektbe, vissza kell mennünk egy kicsit az időben.


A Mária Terézia trónörökös fiáról Józsefvárosnak nevezett városrész az 1720-as években kezdett el benépesedni, amikor a már meglévő szántók, majorok és kertek mellett a mai Rákóczi és Blaha Lujza tér környékén sorra nyíltak a téglaégetők. A korabeli földszintes agyagépületeket azonban az 1838-as árvíz szinte teljesen megsemmisítette, az újjáépítést azonnal meg kellett kezdeni. Ekkor indult el a térség városiasodása, és a millennium évére, illetve a 20. század elejére elkészültek azok az immár többemeletes bérházak, melyek közül sokat a felépítésük óta a 2000-es évekig egyáltalán nem újítottak fel. Az épületek állagán a világháborúk is sokat rontottak, a második világégés során csaknem kilencven százalékuk megsérült, ám a teljes rekonstrukció helyett csak a romokat tették újra lakhatóvá.


– Ha valaki ismeri a kerület tör­té­ne­tét, tudja, hogy a sorsa az ’56-os szerepvállalása miatt ötven évre megbélyegeződött. Merem állítani, hogy ebben nagy fokú volt a tudatosság, vagyis Józsefváros züllesztése a kommunizmus alatt és a késő szocialista időszakban szándékos volt. A bérházak a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején már olyan állapotban voltak, hogy az újjáépítést nem halogathatta tovább az akkori városvezetés – vázolja Sára Botond, Józsefváros alpolgármestere a Corvin–Szigony Projekt előzményeit. – A kialakult helyzetet az önkormányzat képtelen lett volna önerőből megoldani, így szerepet kaptak a magánbefektetők.
 

Az előkészületek és felmérések már az 1990-es években megkezdődtek, 2000 körül pedig szociológusok, műemlékvédők, környezetvédők, közlekedésfejlesztők és építészek bevonásával megindult a rehabilitációs program kidolgozása is. A cél az volt, hogy a környék sokszínűségének és változatosságának megőrzésével olyan élhető városnegyedet alakítsanak ki, amely minden tekintetben megfelel a 21. század követelményeinek. Így született meg a ma már Corvin Sétány Projektként ismert, politikán felül álló városfelújítási program, mely azóta Józsefváros megújulásának zászlóshajója lett. A kivitelezésére kiírt pályázatot 2003 októberében a Corvin Rt. nyerte meg, majd a projektet 2004-ben a Futureal, Közép-Európa egyik vezető ingatlanfejlesztő és befektető cégcsoportja vásárolta meg és kezdte el megvalósítani.

Lap szám