Túlélők

Budapesti platán lett az év fája


A világ legidősebb élőlényeiről lesz szó. A történelem szemtanúi és túlélői ők, szinte az összes vallásban jelképes jelentőséggel bírnak, mert összekötik a földet és az eget.
 

Már azt is megnyugtató, ha lakásból figyelhetjük, ahogy a nyári szellő táncra bírja az ablak előtt álló nyárfa leveleit. A cseresznyefák virágai is gyönyörködtetik a szemet tavasszal, szépségük ünnepet teremtett: a japán hanami szó virágnézést jelent. A fák gyümölcsöt hoznak, árnyékot adnak, a hársfa nehéz illata bejárja a környéket, nem beszélve az eső utáni, hegyeket belengő fenyőillatról. A zöld tengernyi árnyalata hullámzik az erdővel borított tájban, az ősz ragyogása pedig beborítja és megszépíti a legmocskosabb utcákat is a városban. Kahlil Gibran, huszadik századi libanoni–amerikai költő azt írta a fákról: „költemények, amelyeket a Föld ír az égre. Mi kivágjuk és papírrá alakítjuk őket, hogy megörökíthessük az ürességünket.”


A közösség jelképe
Az Ökotárs Alapítvány a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet mindennapi életünkben betöltött szerepére igyekszik felhívni a figyelmet az Év Fája versennyel, immár hetedik éve. Erre bármilyen közösség benevezhet egy számára kedves fát. Inkább a fa történetének, a helyiek életében betöltött szerepének van jelentősége, mintsem a korának, a szépségének, a méreteinek vagy a fajának.
 

A közönségszavazáson idén először nyert fővárosi fa, a Jászai Mari téri platán, amit 1936–38 körül ültettek. A fényképét számtalan album őrzi. Radnóti Miklós özvegye, Fifi néni is évtizedeken keresztül figyelte lakásának ablakából, fiatal házasokként pedig az árnyékában piknikeltek – ahogy ők nevezték egyik kedvenc kikapcsolódásukat. A parkot a kilencvenes években rekonstruálták, ennek eredményeképpen a Jászai Mari tér elnyerte Budapest első számú díszkertje címet, most a világörökség része, és színhelye a népszerű Pozsonyi Piknik kulturális programnak, amely évek óta több tízezer látogatót vonz.
 

A szakértőkből álló zsűri minden évben kioszt egy Hős Fa címet is, olyan egyedek vagy facsoportok részére, amelyek életét vagy életterét valami fenyegeti.
 

– A hétből eddig két olyan Hős fa volt, amit kivágtak – mondja Oravecz Ágnes, az Ökotárs Alapítvány munkatársa, az Év Fája program vezetője. – Tavaly Győrben egy Ifjúsági Ház udvarán álló vadgesztenyefa kapta ezt a címet. Az épületet eleve úgy tervezte az építész, hogy körülölelje fát, de lebontották az egészet, és a nyolcvanöt éves példány helyére parkoló épült. Öt hős azonban eddig megmenekült, részben a versenynek köszönhetően – bizakodik Oravecz Ágnes.

Az Év Fája jutalomként speciális kezelésre feljogosító utalványban szokott részesülni, a Hős Fa pedig állapotfelmérő szakmai vizsgálatban és kezelési javaslatban. A Kenderkóc webáruház jóvoltából a döntősöket jelölő közösségek többek közt madárodúkat és etetőket kapnak ajándékba, és a közönségszavazás győztese indulhat az európai versenyen is: legutóbb a bátaszéki molyhos tölgy nyerte el az Európai Év Fája címet, két alkalommal második helyezést értünk el.
 

A védelmező
A mintegy három-négyszáz éves bátaszéki molyhos tölgy a Mecsek keleti dombságához tartozó szőlőhegyen áll, a Szent Orbán-kápolna mellett, szakrális helyen. Helyi hagyomány is kapcsolódik hozzá: minden év május 25-én, a szőlőhegyek patrónusa, Orbán napján borral öntözik törzsét, hogy bő legyen a szőlőtermés.
 

Sümegi József, a helyi II. Géza Gimnázium igazgatója szerint – aki egyúttal diakónus és történész is – az öreg tölgy minden bizonnyal törököt is látott, hiszen Bátaszék és vidéke 1687-ben, a „második mohácsi” csata révén, Lotaringiai Károly győzelmével szabadult fel. Az biztos, hogy a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) után, a szerb-horvát betelepítések idején az Orbán-hegyet beültették, ebből az erdőből maradt meg épen az öreg molyhos tölgy. A német betelepülők megfogadták, hogy ha az 1738-as pestisjárvány veszedelme elmúlik, kápolnát építenek az Orbán-hegyre. Ide menekültek a lakók az 1956-os jeges dunai árvíz idején is, nem csoda, hogy a közösség hite szerint az öreg molyhos tölgy vigyáz a településre, hogy meg tudja őrizni az utókornak történelmi és emberi értékeit, ne tudjon többé ártani neki se török, se tűzvész, se jégkár, se világháború.
 

– A jelölő közösségek össze szoktak kovácsolódni a hathetes verseny során. Sokan csak ekkor szereznek tudomást arról, hogy a közelükben van egy értékkel bíró fa, de azután jelentősége lesz az életükben, számos rendezvényt szerveznek a lombja alá. A verseny legalább annyira szól a közösségekről, mint a fák fontosságáról – mondja Oravecz Ágnes.
Hős fa
 

A hackereket is érdekli
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta rendezi meg a szintén Év Fája néven futó versenyt, amely azonban fajokról szól: a szavazás mindig a következő évre vonatkozik, a kuratórium által kijelölt három döntősre lehet szavazni, a 2017-es Év Fájaként ezúttal a vadalma nyert.

– A vadalma a magyar erdők szürke eminenciása, nem produkál jelentős faanyagot, a termése kicsi, a jószág sem nagyon eszi – meséli Bartha Dénes, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, az MTA doktora. – De őshonos, vagyis a gén­anyaga nagyon értékes. Sajnos, a nemesített almákkal folyamatosan hibridizálódik, ezért ez az érték eltűnőben van, pedig az őshonos fajok génanyaga nagyon változatos, abból könnyebb újat előállítani, mint a nemesítettekből. Az utóbbiak ugyanis nem tudnak alkalmazkodni a változó környezethez, amely nemcsak a felmelegedés következtében, hanem egyébként is folyamatosan alakul. Az ember ezért mindig új nemesítésre kényszerül, de csak akkor lehet jól dolgozni, ha van természeti tőke, amihez vissza tudunk nyúlni.

Lap szám