A türkmén sólyom

Magyar tervezők Ashgabatban

 

Három év alatt, több mint kétmilliárd dollárból épült fel a türkmén főváros, Ashgabat új, gigantikus sólymot formázó repülőtere. A kivitelezésben jelentős szerep jutott egy magyar családi vállalkozásból kinőtt kicsiny tervezőirodának, a Baumetall Design Kft.-nek. Ők tervezték ugyanis az épület tető- és homlokzatburkolatát, s ekként ők feleltek a reptér végső megjelenéséért, amely iskolapéldája a design és a funkció tökéletes összhangjának.

 

Türkmenisztán Közép-Ázsiában, a Kaszpi-tenger partján fekszik, a középkori Selyemút útvonalán, közvetlen szomszédságban Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal. A hatalmas, csaknem ötszázezer négyzetkilométer kiterjedésű országot kevesen lakják, hiszen területének majdnem kétharmadát a Kara-kum sivatag foglalja el. Ráadásként hiába hullott szét a Szovjetunió, a türkmén vezetés, élén a magát minden türkmén atyjaként említő Szaparmurat Nijazovval, hermetikusan lezárta országának határait, maga körül pedig egészen a 2006 decemberében bekövetkezett haláláig a sztálinihoz hasonló személyi kultuszt és totális hatalmat épített ki. Utóda, Gurbanguly Berdimuhamedow érezhetően enyhített ugyan a szigoron, de turistaként még ma sem egyszerű bejutni az országba.

Mindennek fényében óhatatlanul felmerül a kérdés, miért volt szüksége Türkmenisztánnak egy óránként ezerhatszáz utas kiszolgálására képes, grandiózus repülőtérre, miközben évente alig több, mint százezer turistát fogad? S pláne, hogyan vállalhatott egy kis magyar cég ilyen jelentős szerepet ennek felépítésében?

– Ashgabat rendezi 2017-ben a terem- és küzdősportok Ázsia-bajnokságát, amelyen több mint hatvan ország vesz részt. 2010-ben már elkezdték a monumentális olimpiai stadion építését, amelybe szintén bekapcsolódtunk, az aréna tetejére kerülő lószobor végső formájáért voltunk felelősek. A lényeg tehát az, hogy a helyiek ettől az eseménytől várják a turizmus megerősödését, és remélik, hogy idővel Ashgabat a Kína felé áramló turisták tranzitállomásává válik – adja meg első kérdésünkre a választ Barta Levente, a Baumetall Design Kft. vezetője. – Türkmenisztánban mindent török szakemberek építenek, mégpedig kizárólag fehér márványból, így Ashgabat valamennyi új épülete vakítóan fehér. Az, hogy ezt az építészetet szereti-e valaki vagy sem, szubjektív dolog, de az egyediségét nem lehet elvitatni, hiszen gyakorlatilag szembemegy az építészeti világtrenddel. A város maga neoklasszicista, csaknem eklektikus stílusú, miközben minden nagyon díszített, hihetetlen tisztaság és rend van, így az összbenyomása az embernek végeredményben pozitív.

Az országban folyamatosan zajlanak az építkezések, hiszen pénz van bőven, mivel Türkmenisztán a világ negyedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, jelentős profitja származik a kőolajból és a gyapottermesztésből is. Hasonlóan a többi nyersanyagban gazdag ázsiai államhoz, a presztízsberuházásokhoz itt is Európából rendelik meg az anyagokat, leginkább német cégektől. Az egyik ilyen anyaggyártó cég, a csaknem hetvenéves múltra visszatekintő német családi vállalkozás a Zambelli, akik nemcsak a török kivitelezőkkel ápoltak jó kapcsolatot, hanem a Baumetall-lal is. A Zambellinek már Magyarországon is több referenciája van, melyekben a Baumetallnak is volt szerepe, többek között a Liszt Ferenc repülőtér, a Gruopama Aréna, a győri, valamint a kecskeméti uszoda. Nem véletlen tehát, hogy a Zambelli, jól bevált partnerként, Türkmenisztánba is magával vitte Leventééket.

– Visszagondolva hihetetlennek tűnik, hogy kis cégként, gyakorlatilag két-három emberrel hirtelen belecsöppentünk egy ekkora munkába, ráadásul ilyen szintű szerephez jutottunk – mesél a kezdetekről a cég vezetője, aki elmondja azt is, hogy először csak kisebb feladatokat kaptak, majd egy jól sikerült prezentáció után azt vették észre, hogy a tervezéstől a mérnöki munkáig, az anyagszállítástól az ellenőrzési munkálatokig mindent ők csinálnak. Ehhez persze ütőképes, fiatalokból álló csapatot szedtek össze, akik képesek voltak a 3D-s formák modellezésére. – A nagy hagyományra visszatekintő solymászat miatt a sólyomforma ugyan adott volt, de az első elképzelések még nagyon vad ötletnek tűntek. Később minden letisztult, és amikor megkaptuk a végső alakot, a feladatunk az lett, hogy olyan alumíniumelemekkel fedjük le, amelyek a lehető legpontosabban visszaadják a megálmodott design megjelenését. Ehhez rengeteg számítást végeztünk és számos tanulmányt készítettünk. A munka során a legnagyobb problémát a kétszáz méteres szárnyfesztáv jelentette, hiszen a fúgák miatt a mi pontatlanságunk gyakorlatilag a nullával lehetett egyenlő. De figyelni kellett az időjárásra is, hiszen Ashgabat közvetlenül a sivatag mellett fekszik, ahol nyáron 45-50 fok is lehet homokviharral, télen pedig akár hó is eshet. Ráadásként nagy a hőingadozás, vannak olyan időszakok, amikor nappal 30 fok körül van, éjszaka pedig fagy.

Lap szám