Hasznosnak lenni

A Teremtő minden embert a képmására alkotott, így nemcsak emberi mivoltunk, fogyatékosságunk is lényeges – vallják a pécsi Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézményének dolgozói. Munkájuk legfontosabb célja, hogy az itt foglalkoztatott sérültek harmóniában tudjanak élni önmagukkal, az őket körülvevő világgal.

Sokféle látogató megfordult eddig az otthon falai között. Van, aki a felszereltséget, tágas, világos szobákat dicséri, mások az elkészült termékek minőségét, a fiatalok kézügyességét veszik észre. Abban egyetértenek, hogy a jó hangulat mellett leginkább a barátságos légkör, az egymás iránti szeretet hatja át az itt foglalkoztatottak mindennapjait. És valóban. Az 1981-ben alakult, kezdetben Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának nevezett intézményt talán nem is lehetne jobban jellemezni, mint egy olyan hely, ahol igazi harmónia uralkodik, és amely hasznos elfoglaltságot biztosít a fogyatékossággal élők számára.

– Amikor 35 évvel ezelőtt megnyitottunk, nyolc fiatal dolgozott itt. Ma százhúszan vagyunk – meséli Gyurok Ernő, az otthon igazgatója, aki 1999 óta tölti be a tisztségét. Ötvenkilenc munkatársával naponta dolgoznak azért, hogy az itt foglalkoztatott fiatalok megtalálják örömüket az életben, tudjanak felnőtt módon hasznos tevékenységet folytatni, szabadidejük változatos legyen, valamint hogy kapcsolatokat alakíthassanak ki másokkal is.
 

Ebben hosszú idők munkája, tervezettsége rejlik. Az otthon története a nyolcvanas évek legelejére datálódik, amikor is egyre inkább felmerült a szülők részéről az igény, hogy az öregek otthona mintájára szükség lenne egy a fogyatékkal élők napközi otthonaként működő intézményre is. A fejlesztő foglalkozások egy szervezetbe történő összpontosításának ötlete Bocz András nevéhez fűződik. Az ő irányításával, nyolc fővel indult el 1981. május 4-én Pécsett – az országban másodikként – az Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona, célul kitűzve az ide bekerülők nappali elhelyezését, foglalkoztatását. 1996. június 1-től az intézmény az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye nevet vette fel, egészen 2011-ig a pécsi önkormányzat működtette, majd a baptisták vették át az üzemeltetését. Ekkor kapta a Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye nevet, költségvetése évi 150 millió forint. A három tömbből álló épület­együttest az évek során fokozatosan felújították. Ma már harmincnyolc település fogyatékkal élő fiataljaival tudnak foglalkozni az intézményben, ahol a gyermekek, és felnőttek ellátása mellett munkarehabilitáció is zajlik.
 

A gyermekkorúak csoportjába azok a három év feletti – általában halmozottan fogyatékos – gyerekek járhatnak, akiket a tanulási képességeket vizsgáló bizottság utal be az intézménybe. Különböző foglalkozások keretében – egyéni fejlesztés, gyógytorna, logopédiai foglalkozás, lovasterápia – fejlesztik őket. A felnőtt korú ellátottak tizennyolc éves kor felett, az iskola elvégzése után kerülnek ide. Számukra egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozásokat biztosítanak, különböző szabadidős programokat szerveznek, emellett segítenek a hivatalos ügyek intézésében, de életvitelre vonatkozó tanácsadásban, valamint a munkavégzés lehetőségének szervezésében is támogatják őket. A fejlesztő foglalkozások célja az önellátás elősegítése, az intellektuális fejlettségi szint emelése, beszédfejlesztés, személyiségfejlesztés és a gyógytestnevelés. Emellett kiegészítő terápiás szakköröket is tartanak számukra. Ilyen foglalkozások például a zeneterápia, különböző alkotó- és kultúrkörök, főzőtanfolyamok, bibliakör, de még asztalitenisz-edzésen, gerinctornán, sőt dzsúdófoglalkozáson is részt vehetnek a fiatalok.

Ez utóbbi talán az egyik legnépszerűbb. A dzsúdó szakkörnek jelenleg tizenkét tagja van. Szakács László ötödik mesterfokozatú dzsúdóedző, az intézmény terápiás munkatársa tizenegy éve tanítja különböző fogásokra az értelmileg sérülteket, a sportra épülő védelemre pedig négy éve. A hetente kétszeri dzsúdó jelentős mértékben fejleszti a koordinációs képességüket, mondja az oktató, óriási jelentősége van tehát az egyensúly-érzékelés fejlesztésének. Fontos például az esés gyakorlása, ők ugyanis jóval gyakrabban esnek el, mint ép társaik.

A sport az önbizalmuk növelésére is kiválóan alkalmas, elősegítve ezáltal a sérült és az ép emberek közeledését. Az autistákkal, Down-szindrómásokkal foglalkozni óriási türelmet és kitartást igényel egy sport­edzőnek, de mint mondja, sokat tanult tőlük ő is, azóta jóval megértőbb, türelmesebb lett másokkal szemben. A közös munkának hála a fogyatékkal élők ma már különböző versenyekre járnak, amelyeken összesen hatszázhét érmet szereztek, beleértve a többi sportágat, az erőemelést, az atlétikát, kosárlabdát és az asztaliteniszt is.

Lap szám