A tudomány háza

Túlzás nélkül mondható, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a magyar nemzet összefogásának legszebb jelképe. Épülete és intézményrendszere olyan korban született, amikor a nemzet nagyjai felismerték, hogy az ország felemelkedése csak a tudomány által lehetséges. Ez ma sincs másként.

A Magyar Tudományos Akadémia ma az ország legrangosabb tudományos testülete, amelynek fő feladata a tudomány művelése, eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.
 

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolata régóta érlelődött Magyarországon, egyik első megfogalmazója az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor volt. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György papírra is vetette elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága a katonai és képzőművészeti akadémián kívül felvette programjába egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt. Az áttörés akkor következett be, amikor az 1825-ös pozsonyi országgyű­lésen az alapítás gondolatát ismét fölvetették.
 

1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi, bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére, a beszéd keltette általános lelkesedésben váratlanul szót kért, és felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, hatvanezer forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. „Ha feláll oly intézmény, amely a magyar nyelvet betöltse, jószágimnak egy teljes évi jövedelmét feláldozom reá” – így hangzott a legnagyobb magyar felajánlása. Leírhatatlan örömmel és meghatottsággal fogadták e kijelentését, majd egymás után keltek fel és tették meg ajánlatukat.

A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám például nyolcezer, Andrássy gróf tízezer, Károlyi gróf negyvenezer forinttal járult hozzá. Hamarosan József nádor tízezer forinttal, Teleki József, a Társaság későbbi első elnöke pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához.
 

1825. november 8-án Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felsőtáblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki a terv megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett.
 

1827. augusztus 28-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbimunkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

A Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdte meg működését, első közgyűlését 1831. február 14-én tartotta, Teleki József elnöklete és Széchenyi István másodelnöklete alatt. A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) című kiadvány közölte. Ennek értelmében negyvenkét rendes, huszonnégy tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. 1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták. 1844-ben megnyitotta kapuit az MTA könyvtára.

 

Lap szám