Honnan hová?

Jakub Marian cseh nyelvész az ENSZ 2015-ös és az Eurostat 2016-os jelentéseiből merítve magyarázatokkal kísért térképeket tett közzé a honlapján az európai népmozgásokról. Az alábbi kivonatot a szerző engedélyével közöljük.

Európa jelenlegi egyik legnagyobb kihívása a migráció. Sem a magánbeszélgetésekben, sem a közéleti megszólalásokban nem kerülhetjük el, hogy szó essék róla. A valós, egész Európát, annak minden államát átfogó adatok azonban alig szerepelnek ezekben a megszólalásokban – holott azok nélkül bárki csak a levegőbe beszél. Jakub Marian cseh nyelvész vette a fáradságot, és a legfontosabb adatokat térképre téve, úgynevezett infografika-sorozatot készített és tett közzé a honlapján. E térképekről rendkívül sok értékes információ leolvasható, és számos tévhit könnyen megcáfolható. Az alábbiakban Marian legfontosabb térképeit közöljük, az ő magyarázatai alapján készült szöveggel kiegészítve. Az eredeti publikáció megtalálható a www.jakubmarian.com honlapon.

Az első térkép az egyes európai országokban élő bevándorlók arányszámát mutatja az adott ország népességéhez viszonyítva. Mivel a 2015-ben publikált ENSZ-jelentésben még nem szerepeltek a 2015 nyarán kirobbant migrációs válság adatai, a szerző azokat az Eurostatnak a 2015 januárja és 2016 júniusa között benyújtott menedékkérelmekről gyűjtött hivatalos adataival kiegészítette, levonva belőle az elutasított kérelmek számát. Így az országok képén két számadat szerepel: felül a 2015 előtti adat, alatta, csillaggal jelölve a 2016 nyaráig érkezőkkel kiegészített arányszám. A színek a térképről leolvashatóan a bevándorló arányszám mértékét tükrözik, a vörös a legmagasabb, a sötétzöld a legalacsonyabb. A tanulmány bevándorlónak azt számítja, aki az adott országban él, de nem az illető ország jelenlegi határai között született.
 

A második térképen az látható, hogy az egyes európai országokba honnan érkezett a relatíve legtöbb bevándorló. Fontos leszögezni, hogy a tanulmány nem vizsgálja az etnikai hovatartozást, sem pedig a történelmi határokat. Ebben az értelemben az Erdélyből Magyarországra települt magyar éppúgy bevándorló kategóriába esik, mint az Ukrajnából Oroszországba költözött orosz vagy a mai Lengyelország területén született, és ma Németországban élő német. (Nem világos, hogy a statisztikában minek számít, akin „átlépett a határ”, például egy idős beregszászi ember, aki születhetett Magyarországon is, Csehszlovákiában is, a Szovjetunióban is, ma Ukrajnában él, pedig ki sem tette a lábát a szülővárosából – a térkép használhatóságát azonban ez nem befolyásolja.) A térkép nem számol időhatárokkal sem, tehát akár az olyan embert is bevándorlóként tartja számon, aki évtizedek óta az adott országban él.

Lap szám