Noé bárkái


A „legjobb a legjobbak között” minősítést kapott a Pannon Magbank az Európai Unió LIFE-Nature programjában finanszírozott projektre. A botanikusok, valamint a hozzájuk csatlakozott egyesületek és természetvédők több mint kilencszáz hazai őshonos vadnövény magvait gyűjtötték össze négy év alatt.

 

Az ember már-már elérte célját, majdnem sikerült úgy legyőznie a természetet, hogy saját hosszú távú túlélését veszélyezteti.Tevékenysége nyomán évente állatfajok százai pusztulnak ki végleg, némelyikért hírességek szállnak harcba óriási csinnadratták közepette, de persze csekély eredménnyel. Arról keveset hallani, bár tudható, ugyanilyen pusztításnak vannak kitéve a növények, holott azok adják a földi élet alapját: csak ők képesek szervetlen anyagból szerveset előállítani. A világszerte széthintett gyomirtók és más vegyszerek, a monokultúrás termelésre átállított mezőgazdálkodás pusztítja a gaznak kikiáltott vadnövényeket.
 

Mindazonáltal a biológiai sokféleség megőrzésére ma már vannak hosszú távú stratégiai tervei az emberiségnek, ezek egyike az Európai Unió LIFE-Nature programja. Magyar tudósok e program keretében hozták létre a Pannon Magbankot.

– A fajkihalás, az élőhelyek visszaszorulása, a honos fajok pusztulása világméretű jelenség – mondja Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának főmunkatársa, a program egyik vezetője. – A Pannon Magbank létrehozásának célja az volt, hogy legalább nyolcszáz, a Kárpát-medencében őshonos, vadon élő növény magvait begyűjtsük. Ez nagyjából fele a hazai vadnövényflórának.

Mint Török Katalin kiemeli, a biológiai sokféleség megőrzésére az élőhelyek védelme mellett a szakemberek szerint világszerte a veszélyeztetett, ritka fajok magvainak begyűjtése és tárolása az egyik megoldás. A Pannon Bank a fajok megőrzését szolgáló tárolásra jött létre. A megőrzés mellett a tudósoknak arra is lehetőségük nyílik, hogy vizsgálják e magvak csíraképességét, vagyis azt, hogy hosszú távon életképesek maradnak-e ilyen körülmények között.
 

– A Kárpát-medence viszonylag kis területen nagyon sokféle élőhelyet biztosít a jégkorszakból fennmaradt, s a csak itt előforduló növényfajok számára – állítja Török Katalin. – Ezért is fontos, hogy a magmintákat kettőzött biztosítással őrizzük.
 

Az őrzés, mint kiderül, annyit jelent, hogy a mintákat szárítás után – a magok nedvességtartalma nem haladhatja meg a hét százalékot – hűtőkamrákban tárolják, összesen három helyen az országban. Tápió­szelén, Aggteleken és Vácrátóton. Minden mintából több kollekciót is őriz a magbank.
 

A tudósok arra is ügyeltek, hogy a védett és veszélyeztetett vagy a növényi társulásokban fontos szerepet játszó növények magvainak gyűjtése mellett az agrárgyomok és a haszonnövények vadon élő rokonaiból is megőrizzenek mintákat, éppen a biológiai sokféleség átmentése érdekében.
 

A botanikusok munkája azonban nem ér véget a hűtőkamrák falainál. A Kecskeméthez közeli Fülöpháza homokbuckáinak is jut szerep a fajok megőrzésében, mint elmondja Szitár Katalin, a vácrátóti kutatóközpont és egyben a program munkatársa. Ide a kiskunsági évelő nyílt homokpusztagyepek tíz jellemző faját telepítették vissza két hektárra.
 

– Ahhoz, hogy ezt a kéthektáros területet létre tudjuk hozni, több kiló magot kellett elvetni – mondja Szitár Katalin. – A kísérlet kockázatos, hiszen sok függ attól, hogy a magokat milyen klimatikus körülmények között gyűjtötték, és milyenek az időjárási viszonyok a vetés évében. Ha nincs szerencsénk, nem kedveznek a körülmények a gyeptársulás fajainak, akkor nemcsak a gyep mehet tönkre, nem jutunk újabb magmintákhoz, elveszítjük az elvetett magokat is.

Lap szám