Célkeresztben

Helyzetjelentés Kárpátaljáról (Első rész)


Nehéz helyzetben van a kárpátaljai magyarság. Miközben a százötvenezres közösséget az oktatási törvény azzal fenyegeti, hogy hosszú távon elveszíti identitását, az ukrán kormány propagandája szeparatistának bélyegzi a magyarokat, a békés egymás mellett élést pedig már most megzavarják a szélsőségesek akciói. Helyszíni riportunk során azt is megtudtuk, hogy nagy baj a tömeges elvándorlás, és hogy a helyiek leginkább békét szeretnének.

Beregszász legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a városban randalírozó ukrán nacionalisták letépték a magyar zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A leszakított zászlót minden bizonnyal el is égették volna, ha ezen a ponton nem avatkozik közbe a csak tessék-lássék reagáló rendőrség. Ilyen előzmények után kellemes csalódás, hogy a városba érve nyomát sem találjuk viszálynak. Az utcák békések, mindenki siet a dolgára, a középületeken pedig újra kint a magyar zászló. Pár kérdés után kiderül, hogyan térhetett vissza ilyen gyorsan minden a rendes kerékvágásba: a városháza előtt demonstráló, nagyjából ötven aktivista más megyékből érkezett.
 

– A tüntetés szokatlan volt, a kárpátaljai magyarság nem is tudott vele mit kezdeni. Úgy érzem, a többség közömbösen fogadta, sőt nem is érte el a magyarok ingerküszöbét. Gyakorlatilag bohóckodásnak minősítették. Ezek fizetett tüntetők, szerencsére nem így gondolkodik az ukránok többsége – magyarázza a helyzetet Mezőgecse polgármestere, Mester András.

 

Mind ez idáig nem volt gond, mindenki tanult, élt, tette a dolgát. Kárpátalján kivételesen jól működött az együttélés, miközben a felvidéki magyarságot különböző jogi és nem ritkán fizikai retorziók érték, gondoljunk csak a nyelvtörvényre vagy Malina Hedvig hányattatására. Az erdélyi magyarságot már a Ceausescu-érában is vissza akarta szorítani a román állam különféle eszközökkel, a szerbiai magyarverésekkel pedig évtizedek óta tele vannak az újságok, már amikor egy-egy kirívó eset eléri a média ingerküszöbét.

Ukrajna legnyugatibb megyéjében ugyanakkor ma is békében élnek együtt magyarok, cigányok, oroszok, lengyelek, ukránok és még sokan mások, dacára annak, hogy az országot fenekestől felforgatta a háború, és újabban elszaporodtak a kárpátaljai magyar kisebbséget negatív, szeparatista színben feltüntető riportfilmek, cikkek, megszólalások. Itt, ha néha ökölbe is szorulnak a kezek, nem az etnikai alapú villongások, hanem a drámaian romló életszínvonal miatt van. Aki pedig viszályt akar szítani, annak marad a régi módszer, azaz a szélsőséges csoportok utaztatása, ahogy az korábban is történt, a vereckei emlékmű rendszeres megrongálása esetében.
 

Árral szemben
– Felháborítónak tartjuk, hogy az ukrán sajtó folyamatosan arról cikkezik, mennyi szeparatista él Kárpátalján, noha semmi alapja nincs ennek – szögezi le Sín József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke. Azt is megtudjuk tőle, hogy néhány hete harci helikoptereket telepítettek a beregszászi járásba. A hivatalos verzió úgy szól, hogy a csempészet elleni harc miatt érkeztek a felfegyverzett forgószárnyasok, de a helyiek úgy vélik, hogy fenyegetés a cél, egyfajta demonstráció, hiszen más megyékben is dívik a csempészet vízen, földön, levegőben, még a föld alatt is csempészalagutakban.

Lap szám