Zöld forgatókönyv

A 21. század legnagyobb környezeti kihívása

Napjainkban a globális éghajlatváltozás erősödő hatásai, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakrabban fordulnak elő, a következmények az élet szinte minden területén tapasztalhatók. A mezőgazdaságban jelentős károkkal kell számolni, szaporodnak az erdőtüzek, egyes országokban az éghajlatváltozás miatt vízhiány léphet fel, és ennek nyomán menekülthullámok alakulhatnak ki. Egy nemzetközi kutatócsoport riasztó adatai is alátámasztják ezt a veszélyt: a földfelszín legalább huszonöt százaléka sokkal szárazabb lesz, ha nem sikerül a klímavédelmi célokat teljesíteni, egyes területeken pedig milliókkal nőhet azok száma, akiket árvíz fenyegethet.

 

Ráadásul a klímaváltozás súlyos hatással van az emberek egészségére is. Számos olyan egészségügyi kockázat létezik, amely a globális felmelegedés fokozódásával tovább súlyosbodik, különösen a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet 2017. júliusi előrejelzése szerint 2030 és 2050 között évente várhatóan negyedmillió ember halála lesz köthető az éghajlatváltozás következményeihez.
 

A klímaváltozás elleni harc a 21. század legnagyobb környezeti kihívása, amelyre csak globális összefogással lehet pozitív választ adni. A célok elérése érdekében az egyes országoknak radikálisan csökkenteniük kell a felmelegedés fő okozói, a szén-, olaj- és gázerőművek termelését.
A világhírű magyar tudós, Teller Ede már 1959-ben, az iparág 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon figyelmeztette az amerikai kőolajipar képviselőit, kormányzati tisztségviselőket és vezető közgazdászokat a globális felmelegedés veszélyeire. Az energia jövőjéről szóló előadásában kifejtette, hogy „amikor hagyományos üzemanyagot égetsz, akkor szén-dioxidot hozol létre. Kiszámolták, hogy a légköri szén-dioxid 10 százalékos növekedésével járó hőmérséklet-emelkedés elegendő ahhoz, hogy elolvadjon a sarki jégsapka, és New York víz alá kerüljön. Minden tengerparti város így járna, és mivel az emberi faj jelentős arányban a part menti régiókban él, úgy hiszem, hogy ez a szennyezés komolyabb, mint a legtöbb ember gondolná”.

A klímavédelem érdekében rendkívül fontos olyan technológiák használata, amelyek alkalmazásával radikálisan csökkenteni lehet a globális szén-dioxid-kibocsátást. A villamosenergia-termelést illetően a szakemberek egyetértenek abban, hogy az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van, mint kibocsátásmentes áramtermelési módokra.

 

A mértékadó nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Energia Ügynökség 2017. november 14-én publikálta a szakemberek „bibliáját”, a globális energiaipari előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2017 című kiadványát. Ebben a 2040-ig tartó időszakra részletes, mindenre kiterjedő elemzéseket ad a globális energetika jövőbeli kihívásairól és trendjeiről, valamint a párizsi klímaegyezményben foglalt célok elérése érdekében feltétlenül szükséges teendőkről.

Lap szám