Kultúra

Bolondok hajója

Tavaly lett huszonöt éves a Lábán Katalin és Dobay Dezső által alapított RS9 Színház. Játszottak Beckett-, Csehov-, Bergman-, Strindberg-, Ödön von Horváth-darabokat, de mesejátékot is Szabó Magdától, Lázár Ervintől, Benedek Elektől. Beszélgetőtársam Lábán Katalin.

A magyar zongora


Nemrég hivatalosan is hungarikum lett a cimbalom, vagy ahogyan korábban hívták, a magyar zongora. Lukács Miklóssal, a hangszer egyik legismertebb hazai mesterével beszélgettünk sokoldalú pályájáról.

A fotográfia újraértelmezése

Az I. Nemzeti Fotográfiai Szalon


Ha műalkotást nézünk, jó-e az, ha miközben azt gondoljuk, hogy tudjuk, mit látunk, végül bebizonyosodik, hogy mégse azt láttuk, amit gondoltunk? Vagy az a jó, ha azonnal szkepszissel nézzük, amit látunk, és végül ebben a logikai folyamatban bizonyosodik be, hogy amit látunk, az valóban az, amit – egyik hipotézisként – gondoltunk?

Álomvárak

Virtuális várrekonstrukció Magyarországon

Miközben a Nemzeti Várprogram keretében lassan, de biztosan megújulnak hazánk romvárai, az úgynevezett virtuális várépítkezés, a számítógépes grafika eszközeivel létrehozott virtuális rekonstrukció is reneszánszát éli. Ennek oka nemcsak az oktatási célú bemutatásban, hanem a szakmai kihívásban is kereshető.

Az öröm ujjhegyén

Csukás István idén április 2-án nyolcvanéves. Versei, meséi a magyar irodalom remekei. Nyelvi találékonysága zseniális, páratlan. Ír, mesél, gyerekek közt jár-kel, ő a csodaember.
 

– Andersennel egy napon született. Egyszer azt mondta, ez Isten ujja, holott eredetileg a zene érdekelte, később a költészet. Kormos Istvánnak köszönhetően lett meseíró.
– Folyton a szememre hányják, hogy sokkal híresebb vagyok meseíróként, mint költőként. Erre azt szoktam mondani: ugyanaz az ember, tehát a költő írja a meséket, hiszen a jó mese olyan, mint a jó vers, kicsit elemelkedik a földről.

A hangok mögött

Izgalommal teli várakozással készültek a gyerekek a ZeneKÉPzelet elnevezésű háromnapos zongoraversenyre Egerben. A szervezők, a zongoraművész házaspár Várnagy Andrea és Farkas Zsolt közel tíz éve járják a világot azonos nevű projektjükkel, előadásaikat több mint hétszázezer gyermek hallotta már.
 

Zsúfolásig megtelt az egri Farkas Ferenc Zeneiskola aulája március 5-én. Tizenéves lányok és fiúk töltötték meg a gyakorlótermeket, ahonnét percenkét csendültek fel a zongorairodalom mesterművei. Az ország különböző pontjairól és Kárpátaljáról érkező hatvan tehetséges fiatal megkötések és előválogatók nélkül indult a versenyen, ahol a cél nem is lehetett más, mint hogy a fiatalok megértsék a művekbe rejtett üzenetet, és meglássák a hangok mögötti csodálatos világot.

A sehol lakói

Nehéz nekikezdeni. Ugyanis még mindig mozog bennem a kisördög, hogy miért kellett szinte éppen századik születésnapján megszüntetni az Ernst Múzeumot, pontosabban az Ernst Múzeum nevű intézményt, pár évvel ezelőtt? Miért ne lett volna jó kortárs Fotográfiai Központnak ezzel az elnevezéssel, különösen, hogy az épület ugyanaz, az eredeti szecessziós felirat így olvasható, a tér adottságai hasonlóak.

Kitörni a föld alól

Gépészmérnök édesapja hatására műszaki pályára készült, majd a belsőépítészet, később a formák, a formatervezés irányába fordult. A nagy feltűnést keltett köztéri óriásszobrok alkotóját, Hervé-Lóránth Ervin képzőművészt mégis az a kérdés izgatja leginkább, hol húzódik a vékony határ dizájn és képzőművészet között.

Oldalak