Tudomány

Noé bárkái


A „legjobb a legjobbak között” minősítést kapott a Pannon Magbank az Európai Unió LIFE-Nature programjában finanszírozott projektre. A botanikusok, valamint a hozzájuk csatlakozott egyesületek és természetvédők több mint kilencszáz hazai őshonos vadnövény magvait gyűjtötték össze négy év alatt.

Túlélők

Budapesti platán lett az év fája


A világ legidősebb élőlényeiről lesz szó. A történelem szemtanúi és túlélői ők, szinte az összes vallásban jelképes jelentőséggel bírnak, mert összekötik a földet és az eget.
 

Már azt is megnyugtató, ha lakásból figyelhetjük, ahogy a nyári szellő táncra bírja az ablak előtt álló nyárfa leveleit. A cseresznyefák virágai is gyönyörködtetik a szemet tavasszal, szépségük ünnepet teremtett: a japán hanami szó virágnézést jelent. A fák gyümölcsöt hoznak, árnyékot adnak, a hársfa nehéz illata bejárja a környéket, nem beszélve az eső utáni, hegyeket belengő fenyőillatról. A zöld tengernyi árnyalata hullámzik az erdővel borított tájban, az ősz ragyogása pedig beborítja és megszépíti a legmocskosabb utcákat is a városban. Kahlil Gibran, huszadik századi libanoni–amerikai költő azt írta a fákról: „költemények, amelyeket a Föld ír az égre. Mi kivágjuk és papírrá alakítjuk őket, hogy megörökíthessük az ürességünket.”

Kincsek a víz alatt

A víz alatti régészet kezdetei és a búvárkodás fejlődése, a múltról való gondolkodás átalakulása szorosan összekapcsolódnak. A görögországi Antikythéra szigeténél, illetve a tunéziai Mahdia előtt elsüllyedt ókori hajókhoz a 19-20. század fordulóján még nem régészek, hanem szivacshalászok merültek nehézbúvár-felszerelésben, a roncsokat a rajtuk megtalált ókori szobrok és más műkincsek miatt értékelték nagyra. E kor a régészetet elsősorban a történelmi forrásokat illusztráló, értékes, egyedi műkincseket a felszínre hozó szakterületként értékelte. Még nem gondolták, hogy a lelőhely az információk forrása, amelyhez rétegről rétegre, minden jelenséget dokumentálva kell feltárni, és hogy a leletek vizsgálata, összehasonlító elemzése olyan tudást nyújt, ami gyakran kiegészíti, sőt felülírja a történelmi forrásokat.


Nyomtassunk házat!

Napjainkban körvonalazódik, mekkora jelentősége van a 3D-nyomtatásnak, noha már javában zajlik gyakorlati alkalmazása. Épületet húznak fel ezzel a módszerrel, egyedi tárgyakat, prototípusokat, repülőgép-alkatrészeket készítenek, vagy akár élő szövetből izmokat, csontokat, porcot alkotnak vele.

Körvonalazódik Etelköz

Negyedik keleti expedíciójára készül a Türk Attila vezette akadémiai és „pázmányos” régészcsapat 2016 nyarán. A három évtized után újraindított ásatások a tudomány új eszközeinek segítségével leletek százaival igazolják, hogy a honfoglalás kori magyarság anyagi kultúrájának gyökerei a Dél-Urál térségébe nyúlnak.

Klíma a csúcson

 

Decemberben 193 állam vezetője ül össze Párizsban, hogy megmentsék a világot, vagyis 2030-ig a megfelelő mértékben csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. Az államok vállalásai azonban nem elegendőek a változáshoz.

A verseny folytatódik

A magyar egyetemek óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy felküzdjék magukat a világ élvonalába. Az önállóságát jövő júliustól visszanyerő Állatorvos-tudományi Egyetem már ma az európai elit körhöz tartozik.

Utazás a koponyán belül

Farkas Eszter agyikeringés-kutató az idei L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj egyik idei díjazottja. A közelmúltban sikerült egy olyan hullámszerűen terjedő folyamatot azonosítania, ami a szélütést követően a szövetek elhalásához vezet. A cél hosszabb távon olyan gyógyszer kifejlesztése, aminek segítségével az agyi szövetelhalás mértéke csökkenthető.