82. szám

A hónap embere – Párdy Bence

Párdy Bence harmadik éve végzi önkéntes környezettisztító munkáját a Tisza és a Bodrog ártereiben. Örömmel veszi, ha mások is csatlakoznak hozzá, és segítik a petpalackok összegyűjtését.

Befogadók akarunk lenni

Zámbó András káposztásmegyeri református lelkész és felesége negyedszázados szolgálata alatt háromszáz fősre nőtt a gyülekezet a lakótelepen, új templomot is építettek. Úgy látja, Isten több szempontból is önmeghaladásra hívta, és az „egy ember rendszer” helyett a csapatépítésben hisz.

A bravúr lehetősége bennünk van

Bíró Attila, a magyar női vízilabda-válogatott kapitánya nagyon büszke rá, hogy beérett a megfeszített közös munka: a lányok a nagy rivális olaszok legyőzésével, szinte tökéletes játékkal jutottak ki a tokiói olimpiára.

Úton a táborhelyek között

„A hegymászó a csúcson van a legmesszebb az élettől, mert a hegyen nincs élet. Az összeomlásban sincs élet. Ott maradni halál, akárcsak a hegyen maradni” – vallja Sterczer Hilda, Erőss Zsolt özvegye, a Hópárduc fejlesztő falmászás módszerének kidolgozója.

Nem vagyok Superman

Pál Gergely Botond élete teljesen megváltozott, amikor felesége, három kisgyermek édesanyja súlyos balesetet szenvedett, és hónapokig kórházi kezelésre szorult. „El kellett döntenünk – mondja –, hogy úgy fogjuk fel, hogy az egész életünk tönkrement, vagy keresni fogjuk az örömöt a változásban.”

Majkon kivirágzik a csend

A kamalduli remeteség Közép-Európában az egyetlen, amelynek épületei és környezete szinte teljesen egységesen maradt fenn. Az épületegyüttes egyszerre idézi meg a háromszáz évvel ezelőtt itt élő szerzetesek zárt világát és az Esterházyak másfél évszázadát.

Láthatóvá tett összefüggések

Barabási Albert László gimnazistaként még szobrásznak készült, ám sorsa mást irányt vett. A ma már nemzetközi hírű fizikus a hálózatok kutatására és vizualizációjára tette fel szakmai életét, ezzel visszakanyarodva a művészethez.

Igyekezz, az égbolt zár!

Terék Anna lírája a Háttal a napnak című kötetben a kollektív traumától az egyéni trauma feldolgozása felé mozdult.

Vajdaságinak lenni magyarázat

Jugoszláviában sehol nem küldték ki a gyerekeket a híradó alatt – magyarázza Terék Anna, topolyai gyerekként miként lettek hétköznapjai részévé a délszláv háború borzalmai. A rangos díjakkal kitüntetett költővel a túlélői bűntudatról, közösségi és egyéni traumákról beszélgettünk.

Kertész Imre több volt, mint „holokausztíró”

Megnyitotta a kapuit a Kertész Imre Intézet. A Benczúr utca 46. szám alatt található, felújított épületben nemcsak a Nobel-díjas író, hanem Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezelik.

Halálugrás, hatvanas évek

Az utolsó előtti ember, Makk Károly filmje egzisztencialista vizsgálódásként nem hatol túl mélyre, a filmnyelvi-képi invenciók viszont ma is érdemesek figyelmünkre.

Így rabolta meg Magyarországot az impexek hálózata

A szocializmus évtizedei alatt a külkereskedelmi vállalatok tevékenysége révén befolyásos személyek hatalmas összegekkel rövidítették meg a magyar államot. A téma kutatójával, Borvendég Zsuzsanna történésszel beszélgettünk.

A Barabási állandó

“Minden mindennel összefügg” – emlegetjük gyakran. Ám van, aki nemcsak – mint egy életbölcsességet – mondogatja ezt, hanem be is bizonyítja. Barabási Albert Lászlóval, a hálózatok nemzetközi szinten is neves kutatójával a saját életében felismerhető mintázatokról beszélgettünk.

1972. március 15.

Az alábbiakat 1972. március 16-án és 17-én jegyeztem föl. A gépelt kézirat ma is megvan.

Száz Petőfit, ezeret!

Megjelent az 1848-as forradalom és szabadságharc történetét a kisember nézőpontjából feldolgozó ifjúsági novellagyűjtemény.

Emlékezetes hajlék

A kora tavaszi nap, amikor nyomkeresésre indultunk, de Petőfi nyomainál valami jóval többet találtunk.

Petőfi mindenkié

Bármilyen hihetetlennek hangzik is, Kína és Magyarország közt az egyik legfőbb kapocs Petőfi Sándor. A keleti ország középiskoláiban például tananyag a Szabadság, szerelem! című vers. A költő népszerűségének okairól kínai fordítójával, Li Zhen Árpáddal beszélgettünk.

Csizma a biliárdasztalon

Terék Anna lírája a Háttal a napnak című kötetben a kollektív traumától az egyéni trauma feldolgozása felé mozdult.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése