SZÖVEG: MESZLENY ZITA
FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD
Minden eseménynek megvan a maga dallama. Szedlák Józsefné pedig pontosan tudja, a toronyban lakó három harang közül mikor melyiket és hogyan kell kongatnia. A feladat korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. A három hangszert nem könynyű egyszerre szólásra bírni. Mikor erre mégis szükség van, Ilonka néni a kezeit és a lábait is használja hozzá. És az sem mindegy, milyen hosszan zeng a templom és környéke. „Amíg harangozom, imádkozom, így tudom, meddig kell folytatnom” – vezet be mestersége rejtelmeibe az asszony, miután elengedi a kötelet, amit az elhunyt emlékére húzott. Ezután hozzáteszi: a vihar az teljesen más dolog. Annak nin- csen saját ritmusa. „A jégesőt csak szét kell harangozni” – mondja. Úgy tartják ugyanis, hogy a termésre veszélyes jeget hozó felhőket elkergeti a felfelé szálló harangszó. A környékbeliek pedig váltig állítják: nem emlékeznek rá, hogy a falu- ban nagy jégeső tombolt volna bármikor is. A módszer tehát szerintük hatásos. E mellett érvel Ilonka néni is, miközben fél szemmel a templomtoronyba vezető létrán álló órára pillant.
Mindjárt dél, Nagyboldogasszony napja. Az ünnepi alkalomhoz ünnepi harangszó dukál, ami nincsen eseményhez illő népviselet nélkül. Ilonka néni elsiet, hogy rövidesen díszes palóc ruhában térjen vissza. Ahogy büszke természetességgel közeledik tarka öltözetében, mintha egy letűnt korból hátramaradt képeslap elevenedne meg előttünk. Ám az asszony frissessége, ahogy történetekbe kezd az általa hímzett ruhadara- bokról, visszarepít minket a jelenbe. Miközben mesél, elfoglalja helyét a templom bejáratánál, a torony alatt álló kis sámlin. Megigazítja terebélyes szoknyáját maga körül, majd elhallgat. Pár másodperc múlva kiderül, mire vár. A szomszéd templom harangjai delet jeleznek. Ott egy perccel korábban kondítanak, de automata hozza lendületbe a hangszereket, mint szinte már mindenhol. „Pedig addig élnek, amíg lélekkel kongatják őket. Ha eltűnik a lélek, meghalnak a harangok – mondja az asszony, s elszántan hozzáteszi: – Én amíg csak Isten engedi, húzom.” Majd szemét behunyva belekapaszkodik kezével és lábával is a kötelekbe. A terényi templom tornyában felzúgnak a harangok.
Sok játék és az élet próbáit szolgáló szeretettel vállalni – Bárdos Júlia művészettörténész, bútorfestő szerint ez a teljes élet kulcsa. Lackfi János feleségével, hat gyermek édesanyjával boldogságról, gyógyulásról és egy elrendelt összetartozásról beszélgettünk.
Fabók Mariann színművész, bábos mesemondó és férje, Keresztes Nagy Árpád kobzos énekmondó nemcsak a színpadon, hanem a közös életükkel is a népi kultúrában rejlő igazságokat közvetítik.
Miközben az animáció segítségével varázslatos világokat alkot és visz filmvászonra, a zsámbéki Nyakas-hegyen is mesébe illő környezetet teremtett. Pálfi Zsolttal, a Lengemesék és a most készülő Csongor és Tünde rendezőjével állatai hangjától és madárdaltól zengő kertjében beszélgettünk.
Zsámbéki fiatalokból álló etnobeat zenekar – így jellemzi magát az Aurevoir. A népzenei hangzás mellett középkori és reneszánsz dallamokhoz, versekhez is bátran nyúló együttes egyik énekesével, Fejér Mihállyal a zsámbéki szülőházában beszélgettünk.
“Ez Pest megye legszebb panorámája – mutat körbe Szilicsány Árpád, a Matyi Kultúrbisztró vezetője a zsámbéki szőlőhegy tetejéről, és ezzel a kijelentéssel csak egyetérteni lehet. Ám a megújult vendéglátóhely rendezvényeire, fesztiváljaira nem csak a kilátás miatt érkeznek az ország minden pontjáról a vendégek.”
A Natura Kismalom szerényen húzza meg magát egy zsámbéki családi ház hátsó épületében. Pedig a tulajdonosai, Rátai János és Dubóczki Éva méltán lehetnek büszkék arra, amit létrehoztak. Nemcsak felélesztették a régi családi vállalkozást, de azzal, hogy saját gabonából készítik a teljes kiőrlésű liszteket, tovább is álmodták.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
