A hónap embere: Valter Attila

Szöveg: Farkas Anita
fotó: mti fotóbank

Miközben a föld lakói a járvány utáni újraindulás lázában égtek, a sportszeretők jó része pedig a közelgő futball-Eb-re koncentrált, egy szimpatikus fiatalember csendesen felkerekezett a világ tetejére. A „csömöri havasokból” induló, huszonhárom éves Valter Attila, a hazai országúti kerékpárversenyzés, sőt egész kerékpársportunk egyik legnagyobb reménysége olyat tett, mint előtte egyetlen honfitársunk sem. Első magyarként nem csupán a legjobb huszonöt éven alulinak járó fehér mezt ölthette magára a Tour de France után rangban második körversenyen, a Giro d’Italián, de három napon át viselhette az összetettben legeredményesebb versenyzőként kivívott rózsaszín trikót is. A háromhetes olasz túrát a tizennegyedik helyen zárta, amivel minden idők legsikeresebb honi bringása lett. Nem véletlen, hogy e páratlan teljesítmény tiszteletére még a Puskás Aréna és a pécsi tévétorony is rózsaszín díszkivilágítást kapott egy éjszakára, a fanatikus rajongók pedig nem átallottak rózsaszín trikóban megjelenni a munkahelyükön.

A nagy menetre a 2020-as Tour de Hongrie megnyerésével hangoló Valter Attila nemcsak nagy reménység, de a hozzá közel állók szerint nagy egyéniség is. Akárcsak édesapja, a pályán és országúton összesen huszonhét magyar bajnoki címet szerző, a fiá­val gyakran ma is együtt tekerő, sikeres kerékpáredző Valter Tibor, ő is edzésfanatikus hírében áll, állítása szerint sokszor jobban élvezi a napi négy–hat órán át tartó magányos kerekezést, mint a versenyt. Magyarországon a csömöri vidéken kívül Dobogó-kő és környéke a kedvence, és persze szívesen pattan biciklire a Mátrában is, ahol tavaly az utolsó kilométeren indított hajrával megnyerte a Tour de Hongrie-t – tizenöt év után így újra magyar versenyző nyakában lógott az aranyérem.

„Minden egyes alkalommal, amikor abban a kanyarban megyek, az jut eszembe, hogy bárcsak újra átélhetném! Rengetegszer visszanéztem a felvételeket, mindig libabőrös leszek tőle. Bízom benne, hogy visszatérhetek ide” – mondta egy vele készült interjúban.

Erre pedig minden bizonnyal nem egy lehetősége lesz még. Az először 1925-ben megrendezett profi országúti kerékpárversenynek egyre nagyobb rangja van szerte a világon. Valter Attila és a Giro d’Italián szintén versenybe szálló, összetettben századik helyet szerző Dina Márton sikerei nemcsak még több külföldi bringást vonzhatnak hozzánk, de a saját utánpótlásbázisunk is szélesedhet a vonzó példák nyomán, amire óriási szükség volna.

„Ha Ati nyitotta meg ezt a kaput, annak csak örülök. A magyar versenyzők mindig kicsit szkeptikusak voltak, de úgy gondolom, mi bebizonyítottuk, hogy innen is meg lehet csinálni. A magyar kerékpársport nem a tehetségekben kevés, hanem a lehetőségekben, edzésmódszerekben, csapatokban, edzőkben. Ez mind pénz és tudás függvénye, amit meg kell még szereznünk” – jelöli ki a jövő útját a saját álmait a fiában büszkén viszontlátó Valter Tibor.

Hasonló tartalmak

Nekem tényleg ez az életem!

Rudolf Pétert a Víg igazgatói székébe a felfedezés vágya is hajtotta: vajon ki tudja-e a határait tolni, képes-e ekkora felelősséget hordozni, s milyen új tulajdonságokat tud ennyi, a színpad közelében eltöltött év után felismerni önmagában?

Az őserdő belső útjain

Lendik Erika és Nagy Endre felfedező-idegenvezetők Latin-Amerika elzárt vidékeire szerveznek egzotikus túrákat; meggyőződésük, hogy a turistacélpontokkal szemben épp ezek kínálják az elmélyedés, a belső utazás, a személyiségfejlődés lehetőségét.

A megismerés örömétől a természetmegőrzésig

Az őshonos élőlényeink állományfelmérését célzó, lakossági megfigyeléseket is bevonó Vadonleső program alapító tagja, Váczi Olivér biológus szerint a ráismerések öröme a természetvédelem iránti elköteleződést segíti.

Új anyagot hoztak létre

Különleges dizájnú, egyedi lámpabúra is készül abból az új anyagból, amely egyszerre természetes és műanyag, és amelyet két magyar mérnök kávézaccból és megújuló forrásból származó növényi eredetű polimerből fejlesztett.

Rendkívüli utazások

Verne Gyula eredeti, fametszetes illusztrációkkal kiadott regényeit forgatva sosem látott helyekre utazhatunk, és rövid időre újra átélhetjük az egzotikum varázsát.

Kastély új szerepben

A 16. században emelt borsi Rákóczi-kastély reneszánsz építészetünk kiemelkedő példája, különös jelentőségét pedig az adja, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem szülőhelye. A várkastély felújítása a határon túli műemlékvédelem kiemelt projektje, a megújult épület 2021 nyarán nyílt meg

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése