A kútról a fedőt

SZÖVEG: TÁBORI KÁLMÁN
FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD

Vörös nadrágban, sötétzöld aranyszín zsinóros mentében, vörös csákóval fején indulásra készen állnak a huszárok. „Utánam, lépés indulj!” – adja ki a vezényszót a kapitány, s a gondosan felkészített lovak lassan és méltóságteljesen lépni kezdenek a budai Vár bazaltkövekkel kirakott utcáin. A magyar huszárok három éve vették be a budai Várat, s azóta júniustól októberig a Készenléti Rendőrség lovas alosztályának irányításával működő Nemzeti Lovas Díszegysége és a különböző hagyományőrző huszár egyesületek felváltva tartanak bő egy órás járőrszolgálatot. Jelenlétük bár kétségkívül turistaszenzáció, nemcsak hangulati elem a Várban. A magyar huszár mostani, Várban való megjelenése az 1944 októberéig működő, Mária Terézia által létrehozott magyar nemes testőrség hagyományait követi. A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Főőrség épületében Pénzes Gábor huszár alezredessel és Bottyán István ügyvezetővel – aki maga is huszár hagyományőrző – beszélgettünk.

Néhány éve megjelentek a Várban a huszárok. Kik ők, és mi a feladatuk?

Pénzes Gábor: A hagyományőrző egyesületek régóta forszírozták, hogy legyen huszárjelenlét a Várban. Három éve úgy indult el, hogy az egyesületek egymást váltva szerveztek járőrözést. Mivel civilek kezdték, mindenki a szabadidejében, a saját költségein teljesítette a szolgálatot. Ám hamar nagy sikere lett, megszerették a turisták, így elkezdett bővülni. Először a rendőrség díszegysége vett benne részt, jövőre pedig már a honvédség biztosítja a hagyományőrző huszárokat. Most még az előkészületi szakaszban tartunk. Ha minden jól alakul, március 15-én lesz a bemutatkozás nyolc lovas huszárral.

Bottyán István: Örülök, hogy végre nálunk is megvalósul. A huszárságot, ami két-háromszáz évig komoly hatást gyakorolt az európai hadviselésre, a világon mindenhol elismerik, és őrzik a hozzá kapcsolódó hagyományokat, csak nálunk nem. Itthon ezt az örökséget eddig tényleg csak a hagyományőrzők gondozták. De a huszárság ma sem csak parádé, felvonulás. Értékszemlélet és örökségvédelem.

A mai huszár a díszes korhű öltözet megjelenítésén túl mit képvisel?

P. G.: Mindig azt szoktam mondani, hogy a huszáregyenruhát nem hordani kell, hanem viselni. Ha felveszem, abban úgy kell sugároznom azt a tradíciót, amit az öltözetem megjelenít, hogy hiteles legyen. Ha ma valaki ránéz egy lovas járőrre, ugyanazt kell látnia, mint amit százötven-kétszáz évvel ezelőtt láttak az emberek, hiszen ugyanazt az értéket képviseli, és személyében a korabeli szellemiség maradandóságát és állandóságát sugallja.

"A huszárság több száz éven keresztül
markánsan meghatározta a magyar haderőt,
emellett olyan hagyományt is teremtett,
amely mélyen átszövi a magyar kultúrát"

Mik ezek az értékek?

P. G.: Hazaszeretet és bajtársiasság. Bátorság és kötelességtudat. Önfeláldozás és önzetlen segítségnyújtás. Egyfajta sorrendiség, hiszen a huszárok számára sohasem az egyéni érdekek állnak legfelül, hanem mindig a közösség, a társadalom. Olyan századokon keresztül átívelő egyetemes értékrendet képviselnek, amely mindig előrevitte a társadalmakat.

B. I.: A huszárok nemcsak kiváló katonák voltak, hanem nagyon műveltek is. Sokan több nyelven – németül, magyarul, valamilyen szláv nyelven, franciául vagy angolul – beszéltek. Közülük kerültek ki a magyar nemesi testőrség tagkai, akik haladó szellemiségükkel sokat tettek az ország kulturális fejlődéséért. Gondoljunk csak arra, milyen érdemei voltak a testőríróknak – Bessenyeinek, Báróczi Sándornak – a magyar nyelv megújításában!

P. G.: Valóban, rendkívül széles látókörű emberek voltak, és képviselték mindazt, amit a huszárság megtestesít. Mert ez rengeteg elemből épül fel, amelyek egymással összefüggésben léteznek. Mint a fogaskerekek. Egyiket sem lehet kiemelni az egészből. Amikor fiatal koromban elkezdtem ezzel foglalkozni, úgy megszédültem tőle, mintha egy mély kútba néztem volna. Mint amikor leveszed a kútról a fedőt, és belenézel. Már az is óriási dolog, hogy megtaláltad a fedőt, hiszen van, aki idáig sem jut el. És ahogy foglalkozol vele, elkezd vonzani a mélység. Igazából egy élet is kevés lenne, hogy az egészet megértsük. Én most hónapok óta képzem a huszárállományt Szilvásváradon, ahol nemcsak az a célunk, hogy kiváló lovasaink legyenek, hanem hogy felvértezzük őket mindazzal a kulturális tudással, ami ahhoz szükséges, hogy tudják, kiknek az örökösei ők.

Ezeknek az értékeknek az őrzése jelenik meg a főőrség épületében is mint kiállítás. Hogyan kerültek a huszárok a Várba?

P. G.: Mária Terézia 1760-as rendelete alapján jött létre a nemesi testőrség, amely két részből állt: a darabontokból és a lovasokból. Ez utóbbit mindig huszárokból toborozták, és borzasztó nagy megtiszteltetés volt, ha oda bekerült valaki. Általában fiatal huszártiszteket válogattak, akik érdemesek voltak rá. Két-három évig teljesítettek szolgálatot, azután visszarendelték őket az alakulatukhoz. Ez idő alatt a vár védelme volt a feladatuk. Emellett magas szintű szakmai és értékrendbeli képzést kaptak, ami óriási presztízst jelentett. Nem véletlen, hogy az 1848–49-es szabadságharc meghatározó tagjai közül többen is testőrök voltak, például Görgey Artúr is. Elit alakulatnak számítottak. 

B. I.: Az épület kívülről a korabeli állapotokat mutatja, belülről pedig olyan funkciót kerestünk, amely visszautal arra a korszakra, amikor valóban a magyar királyi darabont testőrség pihenőhelye volt. Ha azt mondjuk, a huszár a legmagyarabb fegyvernem, akkor a kávéház a legmagyarabb vendéglátóhely. Így lent a korszakra utaló és arról mesélő képekkel, kávékkal és ételekkel várjuk a vendégeket, fent pedig kiállító- és rendezvénytereket alakítottunk ki. Gáborék, a hagyományőrző huszárszövetséggel valamint lelkes magángyűjtőkkel arra törekszünk, hogy megfelelő módon és hitelesen legyen képviselve az a gazdag katonai és kulturális örökség, amely az épülethez kötődik.

P. G.: Nem voltam még itt én sem. De jó látni a képeket a régi testőrökről. A rendszerváltás előtt titokban cserélgettük mint relikviákat egymás között, mert nem volt szabad emlékezni rájuk. Azt mondták egyébként, hogy a magyar lovas testőrnek van a világon a legszebb egyenruhája. Az a párduckacagányos volt a testőrviselet, amit azon a nagy képen látni. Több itt látható testőrrel még találkoztam is, és szinte mindenkiről tudom, kicsoda.

B. I.: Azért is vannak kitéve a fotók és az egyenruhák, hogy ilyen történeteket el lehessen mesélni. A legendák fontosak, mert hozzánk tartoznak, és elmondanak rólunk valamit. Amerikában nagyon megtanultam a storytelling jelentőségét. Mondd el a történeted! – ott ezt tanítják. Az amerikaiaknak van tíz jó történetük, amit tízezerszer elmeséltek már, nekünk, magyaroknak tízezer kiváló történetünk van, amit tízszer sem meséltünk el.

A turisztikai látványosságon és a hagyomány megmutatásán túl ezek szerint van valós funkciójuk is a huszároknak?

P. G.: Természetesen, hiszen a várőrséget mindig valós testőralakulatok adták. És akiket ma az angol Household Cavalry tagjaiként ismerünk, és lóháton, tradicionális egyenruhában látunk a királynő mellett, ők is igazi katonák, a hadsereg kötelékében ezredszinten szolgálnak. A protokollnak pedig azért van jelentősége, mert borzasztó módon emeli a tradíciót és a presztízst. Egy-egy ilyen alakulat mindenhol olyan értékeket és szellemiséget őriz, ami több száz éven át megállta a helyét, és azóta sem változott. Minden hadseregnek fontos a nemzeti hagyomány ápolása, mert az saját katonai mivoltának pozitívumaira épül. Ettől lesz minden katona büszke arra, hogy szolgál. Ez pedig visszahat a hadsereg azon részeire is, amelyek tényleges katonai funkciókat látnak el.

B. I.: Jelenleg is számos magyar mintára szervezett, ma is harcoló huszár alakulat van a világon. Többek között Kanadában, Hollandiában, Dániában, Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Mindegyikük büszke magyar eredetére.

P. G.: A Rákóczi-szabadságharc után emigrációba menekülő huszártisztek alapították őket. A tradíció ápolását mutatja, hogy az 1. számú Bercsényi huszárezredben Franciaországban a mai napig magyarul éneklik a Gyönge violának eltörött az ága kezdetű indulójukat, és a vitézkötést a címerükben magyar dísznek hívják. Ezek mind harcoló alakulatok. Olyan feladatokat látnak el, ami a huszártevékenységnek hagyományosan része volt: felderítés, biztosítási feladatok, információszerzés vagy akár csapásmérés is. A szellemiségük huszárszellemiség, amelyet büszkén vállalnak.

B. I.: Fura módon ők jobban tartják a tradíciót, mint mi, magyarok. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt hazahozzuk. Ne csak ott legyenek büszkék ránk, hanem mi is magunkra!

Említette példaként az angol testőrséget, amelynek szintén nagy hagyományai vannak. Miben más a magyar huszár, mint más nemzeti jellegű katona? Miért számít hungarikumnak?

P. G.: A huszárság több száz éven keresztül markánsan meghatározta a magyar haderőt, emellett olyan hagyományt is teremtett, amely mélyen átszövi a magyar kultúrát, és a nemzeti identitás fontos részét képezi: jelen van a népmesékben, a népdalokban, a népművészetben. Sehol máshol nincs példa arra, hogy egy katonatípus ilyen módon beszivárogjon a nemzeti kultúrába, köztudatba, divatot teremtsen, és a néprajzba is bekerüljön. Sem a kozákoknál, sem a lengyel ulánusoknál – amelyek szintén nemzeti jellegű katonatípusok – nem figyelhető meg. Ez magyar specialitás.

B. I.: A modern hadviselésnek és honvédelemnek fontos eleme kell legyen a kultúra- és örökségvédelem. Azért szeretem a huszárkultúrát, mert rajta keresztül jól lehet közvetíteni a hon- és népismeretet, a hazaszeretetet. Hogy jobban megismerjük a kultúrát, amelyben élünk, és azokét a nemzetekét is, amelyekkel együtt élünk. A testőrséghez a magyar Szent Korona országaiból toborozták a tagokat. Tehát voltak horvát, szlovák és más felmenőkkel rendelkezők is, hiszen mindenki magyarnak számított, aki a korona népéhez tartozott. Ezeken a közös örökségeken keresztül a szlovákokkal, lengyelekkel, horvátokkal, csehekkel a jövőnket is össze tudjuk kötni. Ez híd lehet a Kárpát-medence népei, a visegrádi négyek és a világ más országai között. 

P. G.: Tényleg, nem is gondoltam bele, de valóban van politikai vonatkozása is ennek. Abban is időtlen értéket mutat fel, hiszen az együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint kétszáz éve.

B. I.: Minden nép büszke lehet arra, amit létrehozott. Csakis egymás kölcsönös tiszteletével és elismerésével tudunk előremenni. Az egész régió együttműködve. Mi, magyarok lehet, hogy csak tizenötmillióan vagyunk a Kárpát-medencében, de a testőrök között is elég volt néhány író, aki olyan tüzet gyújtott, ami egy egész kulturális forradalmat indított el.

Hasonló tartalmak

A lassúság dicsérete

Aktuális magazinunk tematikus lapszám: a 2021. júniusi Magyar Krónika a teljesség igénye nélkül ad pillanatképet az analóg világ hazai közösségteremtőiről és csodabogarairól.

Megint a régi lemez?

Lemezboltról lemezboltra jártunk, hogy megtudjuk, ma, amikor pár ezer forintért elérhetőek a hatalmas zenei archívumok, miért nyúlnak egyre többen a bakelitek után.

Idők vándora

Találkozás Zalka Imre vándorfényképésszel, aki több mint százéves fakamerájával örök érvényű képeket készít.

Minden tekercs külön világ

Az évtizedek óta közösen dolgozó alkotópáros, Zsigmond Gábor és Krasznai János a belvárosban teremtette meg az analóg fényképészek kánaánját, a Főfotót.

Szép lassan előjön a kép

A hazai analóg fényképezés és kézi laborálás világában központi helyet betöltő lab4art munkatársaival az analóg reneszánszáról, a szakma szépségeiről és a sötétkamra jótékony magányáról is beszélgettünk.

A tökéletlenség tökéletessége

A tökéletesség nem egyenlő a hibátlansággal – vallja Szabó Ádám Csaba keramikus, akinek különleges tényérjain sztárséfek szolgálják fel ételeiket.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.

Összes tiltása
Összes engedélyezése