A megismerés örömétől a természetmegőrzésig

Szöveg: Váczi Olivér
Fotó: Kováts Gábor

Váczi Olivér biológus, szűkebb kutatási területe az ürgék ökológiája és viselkedése; az őshonos élőlényeink állományfelmérését célzó, lakossági megfigyeléseket is bevonó Vadonleső program alapító tagja

A kíváncsiság velünk született, sőt biológiai lényünkből fakad. Az állatvilágban is széles körben megfigyelhető, az egyed, az egyén tanulását alapozza meg. Már gyerekként kezdett izgatni az állati viselkedés. Vajon mit csinálnak a föld alatt élő kisemlősök, amikor senki nem látja őket? Biológusi pályám első szakaszában ürgékkel foglalkoztam. Szerelem volt első látásra. Annál nagyobb izgalmat, mint amikor ültem a mező szélén egy lessátorban, és húztam a strigulákat a felszínen távcsővel látható ürgéket számolva, hogy aztán egy időjárási körülmények alapján felállított számítógépes modellhez illesszem a valóságot, azóta sem éltem át.

Közben sok mindent megtanultam, ami az ürgekutatásnál sokkal általánosabb érvényű. Talán az egyik első ilyen tapasztalat – bár apám erre is jó előre figyelmeztetett –, hogy a természet megismeréséhez csak alázattal lehet közelíteni. A természeti törvények ugyanis meggyőződéseinktől, vágyainktól, törvényeinktől függetlenek. Felismerni, leírni, megérteni lehet őket, de megváltoztatni nem.

A következő rádöbbenést az hozta, amikor világossá vált,  hogy minél többet tudunk meg egy állatról, egy jelenségről, egy témáról, annál több újabb kérdés merül fel bennünk. Ahogy nő a tudásunk, úgy nő vele a tudatlanságunk felismerése is. Emiatt talán egyesek elkedvetlenednek, pedig ez fontos lendületadó a kutatóknak. A világ – még a fizikai világ is – a maga teljességében megismerhetetlen, tehát mindig lesz kutatni-, felfedeznivaló.

A sok-sok általános tapasztalat közül még egyet említenék. A tudás megszerzését, a kutatást nem szabad kizárólag a gyakorlati alkalmazhatóság szolgálatába kényszeríteni. Az alapkutatás – amelynek során az ősi kíváncsiság, a tudásszomj kielégítése a cél – ugyanannyira nem nélkülözhető, mint egy épülő ház alapja. Alapkutatás nélkül nincs alkalmazott tudomány, nincs valódi innováció sem. Sosem lehet előre tudni, hogy milyen, a külvilág szemében feleslegesnek látszó kutatás eredményei fogják egykor a megoldást jelenteni egy, akár az egész emberiség számára életbevágó, globális problémára.

Kutatói pályám kezdetén kizárólag a megismerés vágya hajtott. Nem izgatott, hogy a megszerzett tudást kinek, hogyan lehet átadni. Később az élet úgy hozta, hogy a hivatásos természetvédelem berkeiben kötöttem ki. Itt már lehetetlen volt nem észrevenni, hogy a tudásmegosztásnak, a szemléletformálásnak döntő fontossága van. Nem volt egyszerű rájönni, hogy a felfedezés öröme és a szemléletformálás hogyan segítheti egymást, de végül tizenkét évvel ezelőtt néhány kolléga fantasztikus csapatmunkájával kitaláltuk a Vadonleső programot. Tulajdonképpen a ma tudományos körökben egyre sebesebben terjedő, angolul citizen science-nek nevezett (talán átültetve laikus tudománynak hívhatjuk) megközelítést „fedeztük fel”. Ennek lényege, hogy kérdezzük meg az embereket, hogy hol, mikor, milyen állatokkal, növényekkel találkoznak – persze azok közül, amelyeket biztosan felismernek –, és tegyük lehetővé számukra, hogy ezt kényelmesen, szórakoztató módon rögzíteni is tudják. Mi tudományosan is értékes adatokhoz jutunk, miközben ők elköteleződnek a természet megőrzése iránt. Azt hiszem, erre mondhatjuk, hogy „mindenki jól jár” szituáció.

Hasonló tartalmak

Nekem tényleg ez az életem!

Rudolf Pétert a Víg igazgatói székébe a felfedezés vágya is hajtotta: vajon ki tudja-e a határait tolni, képes-e ekkora felelősséget hordozni, s milyen új tulajdonságokat tud ennyi, a színpad közelében eltöltött év után felismerni önmagában?

Az őserdő belső útjain

Lendik Erika és Nagy Endre felfedező-idegenvezetők Latin-Amerika elzárt vidékeire szerveznek egzotikus túrákat; meggyőződésük, hogy a turistacélpontokkal szemben épp ezek kínálják az elmélyedés, a belső utazás, a személyiségfejlődés lehetőségét.

Új anyagot hoztak létre

Különleges dizájnú, egyedi lámpabúra is készül abból az új anyagból, amely egyszerre természetes és műanyag, és amelyet két magyar mérnök kávézaccból és megújuló forrásból származó növényi eredetű polimerből fejlesztett.

A hónap embere: Valter Attila

A „csömöri havasokból” induló, huszonhárom éves Valter Attila, a hazai országúti kerékpárversenyzés, sőt egész kerékpársportunk egyik legnagyobb reménysége olyat tett, mint előtte egyetlen honfitársunk sem.

Rendkívüli utazások

Verne Gyula eredeti, fametszetes illusztrációkkal kiadott regényeit forgatva sosem látott helyekre utazhatunk, és rövid időre újra átélhetjük az egzotikum varázsát.

Kastély új szerepben

A 16. században emelt borsi Rákóczi-kastély reneszánsz építészetünk kiemelkedő példája, különös jelentőségét pedig az adja, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem szülőhelye. A várkastély felújítása a határon túli műemlékvédelem kiemelt projektje, a megújult épület 2021 nyarán nyílt meg

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése