Aki megismertette a világgal az erdélyi kultúrát

SZÖVEG: PAP LÁZÁR
KÉPEK:
WikimÉdia Commons

Kevesen tudják, de a magyar népművészet századfordulós felfedezésében nagy szerepe volt Walter Crane-nek, a középkori művészethez való visszatérést hirdető esztéta, John Ruskin tanítványának, aki nem csupán a világgal ismertette meg az erdélyi kultúrát, de a magyar alkotóknak is ihletet adott a népi motívumok felelevenítésére.

John Ruskin, a 19. századi Anglia egyik meghatározó műkritikusa és gondolkodója azt vallotta, hogy „a festő kötelessége a prédikátoréhoz hasonló”, a művész erkölcsi felelősséggel is rendelkezik, és hatással van a társadalomra. Ruskin pártfogolta az akadémiai irányzatoktól eltérő művészeti kezdeményezéseket, így a század derekán megjelenő preraffaelitákat is, akik a középkor idealizált világához szerettek volna visszatérni, a reneszánsz által érintetlen, misztikus művészetet tekintették mintának. Az irányzat egyik magyarországi képviselője, Körösfői-Kriesch Aladár a ruskini elvek mentén a társadalom megváltoztatását tartotta fő céljának: „Néhány ember – mint hajdan az apostolok – elindul, s a tespedő társadalomnak új tartalmat akar adni egy még csak világító Igazság messze fényénél” – foglalta össze ars poeticáját.

„Jókai Mór az otthonában látta vendégül
az angolt és családját”

Walter Crane művei

A kézművesség újrafelfedezése

Körösfői-Kriesch az 1900-as évek legelején Nagy Sándor festő-grafikussal hozta létre a gödöllői művésztelepet. A csoport a fentebb említett ideák jegyében elvetette az alkotás polgári formáit, helyette az ősi magyar népi motívumokból táplálkozó művészetet képzelt el, amely az iparművészet felé is nyitott. Az itthoni preraffaelitákra nagy hatást gyakoroltak a mozgalom második generációs alkotói, akik Magyarországon is megfordultak, sőt volt, aki a magyar népművészetre is fogékonynak bizonyult. A szigetország egyik legjelentősebb iparművészéről és könyvillusztrátoráról, Walter Crane-ről van szó, aki 1900 őszén járt hazánkban.

Crane Ruskin és William Morris – a pre­raffae­liták másik fontos vezéralakja – tanítványa volt. Azt szorgalmazta, hogy a rendkívüli sebességgel iparosodó Anglia „mindent újrakezdve” visszataláljon a kézműveshagyományaihoz – ennek fényében nem meglepő, hogy az archaikus magyar kézművesség különösen érdekelte, és már századfordulós utazása előtt is figyelemmel kísérte az ország kulturális életét. Ez főként Rozsnyay Kálmánnak köszönhető, aki magyar népművészeti termékek ügynökeként tevékenykedett Európa-szerte. Nevéhez fűződik Gyarmathy Zsigmondné kalotaszegi kézműipari munkáinak budapesti kiállítása is, amely elindította a vidék népművészetének felfedezését.

Rozsnyay mesélt Crane-nek Zsolnayról, Lechnerről és „Gyarmathyné népéről”, s az öregedő Ruskin is az ő közreműködésével találkozhatott kalotaszegi termékekkel. Szerepet játszott abban is, hogy Zsolnay Vilmos angliai útja során Crane házában szállhatott meg. Az ő érdeme, hogy a millenáris kiállítás emlékkönyve eljutott Crane-hez, amely a magyarországi látogatás és Crane budapesti kiállításának tervét inspirálta. Természetesen ennek megvalósulásához szükség volt Lippich Elek kultuszminiszteri tanácsos, valamint az Ipar­művészeti Múzeum képviseletében Ráth György és Radisics Jenő támogatására is.

Walter Crane elsők között ismerte fel a 19. században, hogy a gyermekek mielőtt még írni vagy beszélni tudnának, rengeteget tanulnak a vizuális ingerek, így a képek által is. Maga is írt oktatási célú mondókákat, meséket, valamint olyan kísérleti jellegű könyveket, amelyek az olvasás, az írás és a számtan játékos tanításával foglalkoztak

Több szépséget az emberiség életébe!

Rozsnyai rendkívül tudatosan készítette elő Crane érkezését, fél évvel előtte riportban mutatta be munkásságát a Magyar Iparművészet című folyóirat hasábjain. Mivel az angol művészt különösen érdekelte Erdély, az ottani utazás feltehetőleg a kezdetektől fogva szerepelt a tervek között. A buda­pesti érkezés alkalmával a magyar építészet, képzőművészet és kultúra krémje – többek között Alpár Ignác, Lotz Károly, Vaszary János és Fraknói Vilmos – fogadta Crane-t. A köszöntőbeszédet Jókai Mór mondta, sőt a „nagy mesemondó” egy napig otthonában is vendégül látta az angolt és családját. A látogatók október 10. és november 5. között tartózkodtak Magyarországon.

Az Iparművészeti Múzeumban hatszáz tárgyat, köztük tapétaterveket, szőnyegeket, festett ablakokat, képeket és gipszmodelleket felvonultató kiállítás híre Erdélybe is elért. Különös figyelem övezte Crane előadásait, illetve elméleti írásait, amelyekben megmutatkoztak szocialista eszméi – ezek, valamint munkásmozgalmi kapcsolatai miatt hazájában királyi kitüntetésben sohasem részesült. A művészetről alkotott elképzeléseit a magyar sajtóban is kifejtette: „Az emberiség életébe több szépséget, az iparba több művészetet, a munkás egzisztenciájába több műveltséget kell belevinni” – hirdette a Vonal és forma című írásában.

Már ekkor felmerült egy kolozsvári kiállítás terve, amelynek előkészítésében az erdélyi sajtó is részt vett. Kolozsváron a Magyar Polgár című lapban október 19-én megjelent, Művészet és szocziálizmus című tárcája csak fokozta az érdeklődést. Ebben Crane kifejtette, hogy „a művész és a kézműves közt történt szakadás és a géppel való termelés gyógyithatlan sebeket ütött a művészeten”. Továbbá szerinte az iparosodás „miatt pusztul például nap nap mellett a nép művészete. A paraszt nemzeti viselete, apró, ötletes jelvényei, színe, czifrája, rég letűnt idők emlékeztetője, igy enyészik el nyomtalanul”. Aki pedig mindezt féltő gonddal gyűjti és őrzi, „soha sem használja, családi kincsnek nézi s büszkén mutogatja, ha akad bámulója” – vázolta fel a problémát.

Az erdélyi társadalom kulturális elitje ekkor már nem tekintett idegenkedve az új irányzatokra, a párizsi világkiállítás megismertette a világgal a szecessziót, amelynek hatása a Tündérkertet sem hagyta érintetlenül. Még a gödöllői művésztelep szellemi bölcsőjének számító erdélyi Diódot is jelentős figyelem övezte. Az ottani piciny műhely Boér Jenőnek köszönhetően jött létre, amikor a tolsztojánus elveket valló nemes meghívta Körösfői-Kriesch Aladárt a családi kúriába. A fiatal művész itt festette meg a Tordai országgyűlés című munkáját, amely kar­rierjének első jelentős alkotása lett.

„Crane iparművészeti tankönyveibe is
beválogatta erdélyi rajzait”

Az angol művész erdélyi útján az Új Idők hetilap számára is készített rajzokat

A magyarság igaz barátja

Crane kolozsvári kiállításának létrejöttében fontos szerep jutott a Kovács János nevű anglofil unitárius tanárnak, akinek köszönhetően angol nyelven folyhatott a szervezés. Végül harminc alkotást mutattak be a helyi fa- és fémipari szakiskola emeleti rajztermében. A város vezetése sűrű programot szervezett Crane-nek, de végül sikerült arra is időt szakítani, hogy a kolozsvári heti piacon néhány szűcsholmit vásároljon az angol vendég és családja.

Erdély „fővárosa” után Kalotaszegre látogattak, ahol a népművészet még a maga érintetlen valójában létezett. Vonattal utaztak Bánffyhunyadig, onnan bivalyfogat szállította őket a Gyarmathy-portára, ahol „a mester az udvaron beállított hunyadi legényekről, pártás leányokról, menyecskékről a délelőtt folyamán 8 ceruzavázlatot készített” a bivalytejes reggeli után – számolt be a Magyar Polgár. Érdekesség, hogy Rozsnyay Kálmán beszámolójában megemlékezett a „modellek” nevéről, amelyek visszaköszönnek Crane vázlatai alatt is. A szakirodalom szerint ez az egyik első eset, hogy nem pusztán típusként jelennek meg a népviseletbe öltözött emberek, hanem a személyüket is említésre érdemesnek találták. A rajzok egyébként nagy hatást váltottak ki: megindult a népviseletek vizuális megörökítése, a Magyar Iparművészet pedig kalotaszegi különszámmal jelentkezett 1903-ban. Ezenkívül készült rajza a falu látképéről is, amely megörökítette a meredek sátortetejű házakkal és csűrökkel övezett hosszú utcát. Crane a későb­biekben felhasználta vázlatait különböző angol folyóiratokban, valamint iparművészeti tankönyveibe is beválogatta őket.

A látogatás mély nyomot hagyott Erdély kulturális életében is, Crane 1915-ös halálakor így emlékeztek rá a sajtóban: „A nagy világfelfordulásban észre sem vettük, hogy meghalt a nagy angol festőművész, a magyarság igaz barátja, Walter Crane, aki Kolozsvárt is járt magyarországi körútjában, sokan emlékeznek rá szeretettel.” Az angol illusztrátor hatását mi sem tükrözi jobban, mint Kós Károly szavai: „ha nagyritkán szemünk elé kerül mégis egy új könyv, melyet erdélyi lélek művészete, erdélyi kéz munkája teremtett meg és az mégis szép, igaz – akkor jó azt tudnunk, és illik, ha tudjuk, hogy egy-egy ilyen eredménynek, vagy várakozásnak eredeti és indító munkálói közül az elsők egyike egykori vendégünk, ama Walter Crane volt.”

A cikk Murádin Jenő Walter Crane a száz évvel ezelőtti Kolozsváron és Kalotaszegen című tanulmánya alapján készült.

Hasonló tartalmak

A varázsló kertje

Fogalmam sincs, mi lesz az első mondat, sok esetben azt sem tudom, mi lesz az adott írás tárgya. Csak azt tudom, hogy a szöveg elkezdett alakulni valahol a tudat és a tudattalan határmezsgyéjén.

Amikor megszólalt az újság

Ritter Aladár fejébe vette: hangot tartalmazó műanyag hártyát rögzít a nyomtatott szöveg fölött, s így lemezjátszóra helyezve hallgatni is tudjuk újságját.

A Vaskapu és a millenniumi magyar csalódás

A magyar kivitelezésű Vaskapu szoros 1896 egyik legfontosabb presztízsberuházása volt. Az átadóünnepségen azonban zavaros sajtóhírek szerint nem tették ki a piros-fehér-zöld zászlót. Robbant is a botrány.

Ide más tekintet kell

Dédapám jut eszembe, aki sokáig élt a tenger mellett. Az ő tekintete kellene ide. Az ő tekintetével esetleg felmérhetném ezeket a léptékeket.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.

Összes tiltása
Összes engedélyezése