„A Trip eleve olyan hely, ahol a műfajok összeadódnak, erősítik, segítik és kiegészítik egymást, ezért tavaly áprilisban elindítottunk egy koncertszínházi sorozatot Ilf–Petrov Tizenkét szék című darabjával. Az előadás mottója a »Rejtőbe oltott Dosztojevszkij« volt, talán tudat alatt már akkor motoszkált a fejemben, hogy a következő a sorban akár egy Rejtő is lehet – magyarázza Magács László. – Az ötlet annál inkább jónak tűnt, mert már régóta kerestem a Budapest Bárnak egy testhez illő színházi feladatot, az ő habitusukhoz, zenei stílusukhoz pedig közel érzem a sírva nevetős rejtői világot. Amikor ők és Tamás is igent mondtak a felkérésre, először a formán kezdtünk el gondolkodni. Azt tudtam, hogy egy hagyományosan létrehozott előadásba, ahogy sokan másoknak előttünk, valószínűleg beletörne a bicskánk, ezért az egyetlen járható út az volt, ha az abszurditást dalokon és pici szkeccseken keresztül próbáljuk megidézni. Tamás ezt a gondolatot kiegészítve dobta be már hamar a képregényes ötletet, majd Divinyi Réka dramaturggal közösen megállapították, hogy A tizennégy karátos autó az, ami a legjobban színre vihető az általunk elképzelt komplex módon.”
Különleges látványvilág
A grafikai munkára, a rajzok elkészítésére Várai Artúrt kérték fel, aki ugyan képgrafika szakon végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, de a képregényekhez is régóta köze van: tizenhat éves korában jelent meg az első saját műve, jövőre pedig éppen a Fülesben debütál majd Kiss Ferenc szövegíróval közös munkájuk, Bram Stoker Drakulájának átdolgozása.
„Örülök, hogy Keresztes Tamástól lehetőséget kaptam erre a munkára. Már régebb óta ismerjük egymást, az Egy őrült naplója című monodrámában láttam a Katona József Színházban, és annyira a hatása alá kerültem az alakításának, hogy nem sokkal később megkerestem, és hálából neki ajándékoztam majdnem az egész rézkarcsorozatomat, ami a diplomamunkám volt. Közben az Egy őrült naplója alapján, az ő figurájára építve egy új képregényen kezdtem dolgozni, amiről folyamatosan egyeztettünk” – mesél Várai Artúr.