Bédekker London bohémvilágába

Sárközi Mátyás kötete végén felteszi a kérdést: „Hová sorolható az a magyar, aki élete első évtizedeiben saját bőrén tapasztalta meg a szélsőjobb és a szélsőbal extrém kilengéseit, majd immár több mint fél évszázada letelepedett Londonnak ezen a hangulatos táján, s beilleszkedett inspiráló társadalmi közegébe?” Azt a fejezetet zárja e gondolattal, amelyben választott lakhelye, a londoni Hampstead lakóinak politikai váltógazdaságáról értekezik. És valóban, Sárközi Mátyás és vele az egész életműve éppen olyan besorolhatatlan, mint ahogyan ez a karcsú kis könyv is igazi üde színfolt a magyar irodalomban. A Noran Libro Kiadó új, Érzelmes utazások című sorozatának első része amolyan rendhagyó bédekker, aminek segítségével még ezekben a korlátok közé szorított időkben is ripsz-ropsz az angol főváros különleges környékén találhatjuk magunkat.


Ez a London ugyanis nem a Buckingham-palota és a Big Ben, de még csak nem is a British Museum városa, hanem egy, a centrumtól alig fél órára északnyugatra fekvő kis művésznegyedé, amely nemcsak óriási ősparkját, hanem évszázados arculatát is rendületlenül őrzi – keverve a brit szigorúságot (az összes ház műemléki védettséget élvez) a bohémsággal és egy pici egzotikummal. Utóbbiakat valószínűleg az a rengeteg „jöttment” hozta magával, aki a 20. század viharai – főleg a világháborúk, illetve a nácizmus – elől menekülve talált itt otthonra. Sárközi is közéjük tartozott, igaz, ő kicsit később, 1956-ban, tizenkilenc évesen hagyta el a szülőföldjét, hogy aztán Hampstead egy kevésbé előkelő, de bájos utcája legyen évtizedekre a lakhelye.

A családi történetek kifogyhatatlan tárháza és a budai dombok dicsérete helyett most ezzel az írással köszönetet mond a hosszúra nyúlt, szíves vendéglátásért, reménykedve abban, hogy talán akadnak még olyan régimódi, de vállalkozó kedvű olvasók, akik pontosan végigjárják majd az általa javasolt útvonalakat, sőt, egyenesen a hampsteadi vigasságok idejére időzítik a látogatásukat. A tematikus sétákra bontott fejezetekben utcáról utcára, házról házra haladunk, miközben Hampstead gazdag múltja mellett – Hamstede néven már az angol birtokokat összeíró, 1086-os Domesday Bookban is szerepelt – némileg átalakult, egyre eklektikusabb jelene is felárul. Emellett olyan praktikus információkhoz is hozzájutunk, mint hogy a számtalan múzeum és gyűjtemény mely napokon és órákban és hány fontért fogadja a látogatókat.

Mindez természetesen a Sárközitől megszokott módon, kedélyes, olykor finoman csipkelődő anekdotázás közepette tárul fel. A mikrotörténetekben nem csak az egykor vagy most itt lakó hétköznapi és ismert embereket skicceli fel egy-egy jellegzetes vonással és lakóépületük bemutatásával (John Keats, Sigmund Freud, Peter O’Toole, Helena Bonham Carter, Boy George stb.), a felsorolásból nem maradtak ki a Hampsteadben ideig-óráig megforduló magyarok sem. Így például a híres építész Goldfinger Ernő, akinek a nevét egy esztétikáról vívott szomszédi vita miatt az egyik James Bond-mozi főgonosza őrzi, vagy Halász János, azaz John Halas, akit az angol rajzfilm atyjaként, afféle európai Walt Disney-ként tartanak számon. És ha már a skicc szóba került: feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy a kis fejezeteket a szerző saját grafikái illusztrálják. Ez növeli ugyan az otthonosságérzetet, de nem pótolja a valódi élet- és épületfotók hiányát.



Sárközi Mátyás: Hampstead – London romantikus művésznegyede. Noran Libro Kiadó, 2020

 
 NÉVJEGY: 
Sárközi Mátyás (1937) József Attila- és Kossuth-díjas író. Sárközi György fia, Molnár Ferenc unokája. 1956-ban Angliába disszidált. Az emigráns magyar irodalmi élet fontos alakja. Dolgozott a BBC-nél és a müncheni Szabad Európa Rádiónál, és képzőművészeti galériát is vezetett. Néhány műve: Színház az egész világ – Molnár Ferenc regényes élete (1995), Levelek Zugligetből (2003), Hol köt ki a komp? (2008), Margit (2019).


Szerző: Farlas Anita