Bölcsőtől a keresztig

SZÖVEG és fotó: Németh Gertrúd Zsuzsánna

A kis zsákfaluban, ahol tizenkét vándorbölcső jár házról házra, s ahol a lakók minden évben közösen adják elő a Magyarpolányi passiót, mélyen gyökerező összefogás tapasztalható.

Aludhatnék, mégis korán kelek. Nem kell sietnem sehova, a céget már a fiam irányítja, én itthon vagyok. De dolgom van. Várnak az állatkáim. Megetetem, megitatom őket, megcsodálom, hogy mivé cseperedtek a kiscsibéim, aztán mosolygok egyet a kendermagos kakason, hogy a hatalmas búbjától már megint nem lát. Ott lábatlankodik előttem, amíg a többi kakas a tyúkokat hajtja. Na, szedek egy kis zöldet is nekik a kertből, aztán viszem be a kert ajándékait, és főzök. Jönnek a gyerekek, unokák rendszeresen. Nagy öröm ez a szülőnek. Feltöltődöm ezen a néhány napon, és a hét további napjain van mire emlékezni. Az unokák gondolkodásra, tenni akarásra késztetnek. A kedvükért készítünk hintát, homokozót, és ha kell, a bölcsőt is lehozzuk a padlásról.

Igen, már öt év telt el azóta, hogy a második kisunokám megszületett, és bölcsőbe tettük, hogy mindig ott tudjon lenni, ahol mi. Akkor azon gondolkodtam, hogy a fekvőhely nincs eléggé kihasználva, mivel csak féléves koráig tudja használni egy kisded. Mi lenne, ha lenne olyan bölcső, amelyet mindig tovább tudnánk adni másik babának a faluban? – töprengtem. A gondolatot tett követte. Nyugdíjamból vásároltam egyet Magyarpolány újszülöttjeinek. Majd a nyugdíjasklubban elmeséltem, hogy mit szeretnék, a tagok pedig nagyon segítőkészek voltak. Huszonnyolc ember összeadta egy újabb árát. A harmadik, régi időkből származó bölcsőt adományként kaptuk. Azt hittük, hogy e három elég lesz, amennyiben hat gyermek születik évente. Nem így lett. A falu „kinőtte” a három bölcsőt.

Szerencsére pártfogó akadt bőven, így ma már tizenkét ágyacska jár körbe-körbe Magyarpolányban. Az újabb csodálatos bölcsőket helyi mesteremberek, közmunkások készítették. Kis táblák kerültek rájuk az újszülöttek nevével, születési dátumával, így amikor majd felnőnek, láthatják, hogy melyikben ringatták őket. Csak egy ötlet kellett, amelyet aztán a többiek felkaroltak.

Nem először tapasztalom ezt az összefogást itt, Magyarpolányban, a Bakony és a Somló lábánál. Két évtizede a falu vezetésének javaslatára elhatároztuk, hogy a Magyarpolányi passiót a helybeliek adják majd elő. Akkor is kellett elszántság, sok-sok lelkesedés és olyan közösség, amely évről évre pünkösdkor az unokáktól a nagyszülőkig együtt adja elő Krisztus szenvedéstörténetét.

Kérdezhetnék, hogy mi a titka az összefogásnak ebben az ezerháromszáz lelket számláló kis faluban. Ezen én is gondolkodtam. A válasz talán a település adottságában és történelmében rejlik. A Petőfi utcában lévő, 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült, ma is lakott, gyönyörű tornácos, szinte egyforma házak arról tanúskodnak, hogy itt nem voltak társadalmi különbségek. Magyarpolányt korábban azonos sorsú, egymásra utalt sváb emberek lakták. A falubeliek fenntartással fogadták az idegeneket: itt ildomos volt beilleszkedni. Mára a lakosság nagyrészt kicserélődött, de a generációk által hátrahagyott kölcsönös odafigyelést ma is őrizzük.

Hasonló tartalmak

Város a városban

A főváros látszólag olvasztótégelyként nyeli el Budafokot, a nagy múltú településrész mégsem hígul fel ebben a Budapestnek nevezett örvénylő masszában. Saját történelmére alapozva őrzi egyedi karakterét.

Csillagok a palackban

Hogyan lett a bácskai gazdálkodó fiából a dualizmus egyik legsikeresebb gyárosa és innovátora? Időutazásunk a boldog békeidőkbe és a Törley József alapította budafoki pezsgőgyár aranykorába repít.

A szőlőben dől el minden

Szentesi József húsz éve a régi magyar szőlőfajták feltámasztására tette fel az életét, most pedig olyan budai borfajta elkészítésén dolgozik, amelyet százharminc éve nem kóstolhatott senki.

Reprint történelem

Nagyapja saját kezével épített szeretett feleségének rózsavölgyi villát. Kelemen Eörs és családja nemcsak lakja, éli is ősei örökségét. Családi cégük, a Pytheas régi könyvek, régi életekhasonmás kiadásával foglalkozik.

Passzjáték apáról fiúra

A Budafoki MTE sikere nem csak a mostani nemzedéké, az elődök kitartása és hűsége nélkül ma talán csak az idős szurkolók emlékeiben élne a piros-fekete mezesek dicsőséges meséje.

Te már budafoki vagy!

Hozzá belépve nemcsak a testünk, de a lelkünk is jóllakik. A budafoki Wanot Maja Majecsko cukrászdájának első vendégei voltunk.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.

Összes tiltása
Összes engedélyezése