Ha elvész a híd, elvész Erdély is

Szöveg és fotó: Muray Gábor

A Budai 2. Honvédzászlóalj hagyományőrző katonái Budakeszin emlékeztek meg a piski csatáról, a Sztrigy folyó hídjáért folytatott sorsfordító küzdelemről. A zászlóalj parancsnoka, Berlinger Gábor honvéd százados számára 1848 a magyarság szimbóluma, a hagyományőrzés hitvallás, az erdélyi kapcsolatok ápolása pedig kötelesség. Díszsortűz, ágyúdörgés és dobpergés a szabadságharc emlékére.

Ragad a bakancs a februári sárba. Berlinger Gábor, a Budai 2. Honvédzászlóalj hagyományőrző századosa nem törődik a barátságtalan időjárással. Tudniillik a piski csata emlékére szervezett tisztelgés dramaturgiáját próbálják a honvédek a budakeszi mamutfenyők feletti réten. Derűs, férfias játékról van szó, de el lehet képzelni, azon a százhetvenkét évvel ezelőtti februáron milyen lehetett posztó egyenruhában, fűzős bakancsban, felfegyverkezve menetelni a Sztrigy behavazott árterén. A tét nagy volt. Ha elvész a híd, elvész Erdély is – summázta a csata előtt Bem tábornok. A piski hídért folytatott küzdelem sorsfordító volt, a csata több száz áldozatot követelt a magyar és az osztrák oldalon is, az egyik legnagyobb erdélyi küzdelem volt az 1848–49-es szabadságharcban. Ezt egyébként Berlinger Gábor százados mondja a kamerának, a kamera mögött a hagyományőrző tüzér főhadnagy, Forró Gábor áll, a felvételt majd a helyszíni, erdélyi megemlékezés képeivel vágják össze. A piski csata évfordulóját a budai honvédek ugyanis csak azért itt, a zászlóalj székhelyén, és nem a Déva melletti Piskinél ünneplik, mert a pandémia a katonákat is fogva tartja.

Nagysándor József és Budakeszi

 

Berlinger Gábor civilben közgazdász, de az ember főleg honvédegyenruhában látja. Olyan magával ragadó derűvel beszél 1848 emlékéről, a hagyományőrzésről és a magyarságtudatról, hogy az többet ér minden országimázs-videónál. Megalkuvást nem ismerő elkötelezettsége kellett ahhoz is, hogy megalakítsa a hagyományőrző Budai 2. Honvédzászlóaljat Budakeszin, abban a városban, amely nem csak egyik gimnáziumának nevében őrzi Nagysándor József emlékét. 

Berlinger Gábor a Nagysándor József-emlékházban

Kevesen tudják, de Budakeszi katolikus templomával átellenben, a Fő utcán ma is áll az a parasztház, amely 1849 májusában Nagysándor József főhadiszállása volt, s amelyből Nagysándor I. hadteste Buda ostromára indult a hegyeken át. Az utcafronti rész ma emlékház, amelyben kiállítás, terepasztal és relikviagyűjtemény idézi meg a korszakot. 1848 Berlinger Gábor számára a magyarság szimbóluma, a hagyományőrzés pedig olyan hitvallás, amely ezt a jelképet segít élővé tenni.

A zászlóaljparancsnok alapvetése, hogy világ­viszonylatban is annyira szép, érdekes és tartalmas történelmünk van, hogy csak fel kell kelteni iránta a fiatalok érdeklődését, a többi már megy magától. 

Élő példa: a százados fia tízéves kora óta a budai kettesek dobosa. „Benne teljesedik ki az, ami nekem a gyerekkoromból kimaradt, több mint száz csatabemutatón van túl, vállvetve őrizzük a hagyományt. Van olyan fotónk, amelyen egymásnak támaszkodva védekezünk, és körbevesznek minket a császáriak. Ez olyan élmény, amelyet nehéz elmagyarázni” – réved el Berlinger Gábor.

Százados úr, sejehaj…

 

A budakeszi honvédhagyomány-őrzés motorját a történelem iránti hűség motivációja mellett a felmenők is predesztinálják: több katonahőse is volt a családnak. Nagyapja, Szűcs Ádám az 1915-ös lembergi ostromnál szenvedett halálos sérülést. Berlinger feleségének nagyapja, vitéz Kiss Zoltán százados pedig a magyar katonai ejtőernyőzés egyik kimagasló alakja volt, végigharcolta a második világháborút. Számukra az egyenruha viselése családi büszkeség. „Meg persze a fiatal katonáinknak a lányok kapcsán hatalmas előny is. Lengyel­országban hatnapos emlékhelykörúton vettünk részt a Szent­egyházi Gyermekfilharmóniával, a fiam tizenegy éves volt, a székely ruhás lányok egész nap körbeállták, hallgatták a dobolását. Este látom ám, hogy nyolcan karolnak bele, viszik sétálni. A fiam kapálózott, hogy »Ments meg, apa!«, de én azt mondtam: »Menj csak, fiam, ez parancs!«” – nevet a százados. Berlinger Gábor történelem-tanárnő édesanyjának köszönhetően a negyvennyolcas csatákon nőtt fel, mint mondja, az akkori történelmi filmek – A kőszívű ember fiai, a 80 huszár – meghatározták a gyerekkorát. „Ezek az élményeim aztán csak évtizedekkel később, az erdélyi őszi hadjáratokra látogatva jöttek elő. Mindig csodáltam határon túli barátaink hagyományőrzését, számukra ez nem pusztán hagyomány­tisztelet, hanem a magyar lét vállalásának jelképe. A hatóságok zaklatják őket, mégis büszkén vállalják a kockázatot. Erdélyben járva láttuk meg először a honvédgyalogságot. És akkor bevillant: hiszen Nagysándor József az én városomból vezette Budavár ostromát. Utánajártunk a történelmi háttérnek, és megalapítottuk a hagyományőrző Budai 2. Honvédzászlóaljat. A budai kettesek első parancsnoka Cserey Ignác őrnagy volt, ő szerelte fel, ő toboroztatta az első pesti és a második budai honvédzászlóaljat. 1848. június 24-én volt az eskü, mehettek is a Bácskába a szerbek ellen harcolni. Egyből a mély vízbe kerültek. Ez volt a magyar honvédség megszületésének, az első önálló magyar honvédsereg megalapításának pillanata. Erdélyben megértettem, hogy nekem ezzel feladatom van.”

A Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület 2014 májusában alakult, és az 1848–49-es szabadságharc honvédhagyomány-őrzését tűzte ki céljául, a budai sorozású 2. honvéd­zászlóaljat jeleníti meg. Székhelyén Nagysándor József nagysága előtt tiszteleg, a budakeszi főhadiszállás – ma Nagysándor József-ház – hagyományát őrzi.

A hagyományőrző budai kettesek megalakulása óta több honvédcsapat is a mintájukra jött létre – ők pedig a szegedi hármasokat követték. Berlinger Gábor büszke rá, hogy egyre több a gyerek katonájuk. „Állnak sorban az egyenruháért. Kívülről könnyűnek tűnik, hogy harminc-negyven ember egyszerre lép, de ezt nem olyan könnyű ám megszervezni: a gyerekeknek hosszabban kell lépni, hogy a felnőttekkel párhuzamban haladjanak. A látványos katonai szerep elsajátítása mellett fontosnak tartom az énekelt hagyományt is. Amikor Erdélybe megyünk, egész úton katonadalokat éneklünk, van, hogy tárogatóművész is jön velünk, és kísér minket. A Százados úr, sejehaj az én nótám, aki nem tudja, azt kivégeztetem!” – nevet Berlinger Gábor, s hogy a szavainak nyomatékot adjon, Forró Gábor tüzér hadnagy vezényletére a hátunk mögött elsül a rézágyú, csak úgy visszhangzik bele a János-hegy.

1849. február 9-én vívták Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelemben a lengyel származású hadvezér csapatai győzedelmeskedtek. Az apró falucska Dévától nyolc kilométerre keletre, a Sztrigy folyó bal partján fekszik, ahol Bem csapatai már az ütközet előtti napon, február 8-án elfoglalták állásaikat. A Piski melletti fahíd a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb átkelőhelyének bizonyult

„A csárda olyan helyet foglal el a magyar történelemben, mint a Pilvax. A nemzeti emlékezet parnasszusa”

Böjte Csaba Szent László Alapítványa
megvette a piski csárda épületét,
hogy emlékparkot hozzon létre a területen.

Hasonló tartalmak

Város a városban

A főváros látszólag olvasztótégelyként nyeli el Budafokot, a nagy múltú településrész mégsem hígul fel ebben a Budapestnek nevezett örvénylő masszában. Saját történelmére alapozva őrzi egyedi karakterét.

Csillagok a palackban

Hogyan lett a bácskai gazdálkodó fiából a dualizmus egyik legsikeresebb gyárosa és innovátora? Időutazásunk a boldog békeidőkbe és a Törley József alapította budafoki pezsgőgyár aranykorába repít.

A szőlőben dől el minden

Szentesi József húsz éve a régi magyar szőlőfajták feltámasztására tette fel az életét, most pedig olyan budai borfajta elkészítésén dolgozik, amelyet százharminc éve nem kóstolhatott senki.

Reprint történelem

Nagyapja saját kezével épített szeretett feleségének rózsavölgyi villát. Kelemen Eörs és családja nemcsak lakja, éli is ősei örökségét. Családi cégük, a Pytheas régi könyvek, régi életekhasonmás kiadásával foglalkozik.

Passzjáték apáról fiúra

A Budafoki MTE sikere nem csak a mostani nemzedéké, az elődök kitartása és hűsége nélkül ma talán csak az idős szurkolók emlékeiben élne a piros-fekete mezesek dicsőséges meséje.

Te már budafoki vagy!

Hozzá belépve nemcsak a testünk, de a lelkünk is jóllakik. A budafoki Wanot Maja Majecsko cukrászdájának első vendégei voltunk.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.

Összes tiltása
Összes engedélyezése