Orbán Balázs, a Székelyföld varázslója

Szöveg: Kéri Gáspár
Fotó: Román Nemzeti Levéltár Maros Megyei Hivatala

Orbán Balázs nemcsak monumentális monográfiájában, de fényképen is megörökítette a székely világot – felvételei a korai magyar fotótörténet emblematikus darabjai.

Bódy Gábor főiskolai vizsgafilmje, az 1975-ös Amerikai anzix kezdő képsorait Csoóri Sándor némileg módosított sorai kísérik: „El kell indulni minden úton, az embert mindenhol várják, nincs halálos érv a maradásra.” Vizuális világában az archaikus fotográfiákat idéző kísérleti nagyjátékfilm az 1848–49-es szabadságharc magyar emigránsainak életébe enged betekintést az amerikai polgárháború utolsó napjaiban. Az unionisták oldalán harcoló három katonatiszt – Fiala János tüzér őrnagy, térképész és feltaláló, a virtuskodó Vereczky Ádám lovassági főhadnagy és a folytonos nosztalgiával küszködő Boldogh százados – három különböző irányba mutató sorsa sejlik fel a sikeres újvilági érvényesüléstől az értelmetlen halálos baleseten át a honvágy hajtotta hazatérésig.

A székely báró, Orbán Balázs regényes életét mintha e három filmbeli, részben valós, részben fiktív szereplő sorsából és habitusából formálta volna eggyé az élet és a történelem. Az 1829-ben a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalván született író, néprajzkutató, fotográfus, 1872-től 1890-ben bekövetkezett haláláig országgyűlési képviselő Orbán élete és munkássága ugyanis filmforgatókönyv után kiált. A Földközi-tenger keleti medencéjén és Kis-Ázsián át a brit Jersey szigetéig tartó kalandos utazásai önmagukban is nagyon izgalmasak, a Bach-korszakot követő, 1859-es hazatérése utáni esztendőkben végzett tevékenysége nemkülönben: ekkor új utakon elindulva a közéletben való aktív részvétel és a szülőföld széles körű megismertetése volt a fő célja. Utóbbi tevékenységében meghatározó szerepet kapott a fotográfia és a néprajz iránti elkötelezettsége, aminek következményeként 1868 és 1873 között hat kötetben adta ki A Székelyföld leírása című monumentális művét Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék, Aranyosszék és a Barcaság bemutatásával. A máig forrásértékű munka komplex ismereteket ad az országrész természeti kincseiről és topográfiájáról, történelmi és kulturális sokszínűségéről, települései és a benne élők korabeli mindennapjairól. Orbán Balázs még a Kossuth-emigráció fiatal, agilis tagjaként Jersey szigetén került közeli barátságba az ugyancsak emigráns Victor Hugóval, akivel nemcsak intenzív társasági életet élt, de a neves francia író az akkor legfiatalabb képalkotó médium rejtelmeibe is bevezette az ifjú székelyt. A fotográfia varázsa Orbánt a hazatérte után sem eresztette, nem véletlen, hogy A Székelyföld leírásához készült felvételei a korai magyar fotótörténet emblematikus, ám súlyukhoz mérten máig kevéssé ismert darabjai.

A korban nem volt ismeretlen a tájban gyalogosan, lóháton vagy szekéren vándorló fotográfus archetípusa, akinek munkái nyomán útikönyvek jelentek meg. Orbán Balázs mellett ilyen volt a dél-amerikai útjáról, egyúttal szintén az emigrációból hazatérő Rosti Pál, a Tátra megörökítőjeként Divald Károly és a honi közélet ugyancsak meghatározó alakjaként kolozsvári fotóműtermet működtető – sok más mellett a színes fényképezéssel kísérletező – Veress Ferenc is. A ma ismert csaknem száz, napjainkban a Román Nemzeti Levéltár Maros megyei fiókjában őrzött és egyértelműen Orbán Balázshoz köthető fotográfiának csak a pozitív kópiáit ismerjük, a fényképezőgép és az eredeti üvegnegatívok sorsáról ez idáig semmit nem tudni. A kalandos úton megmaradt útinaplókból és feljegyzésekből azonban izgalmas, esetenként kifejezetten szórakoztató képet kapunk a korabeli erdélyi atmoszféráról és a fotográfus munkamódszeréről. Orbán az úgynevezett nedves kollódiumos eljárással dolgozott, amelynek jellegzetessége, hogy a fényérzékenyítést és az előhívást azonnal, a helyszínen el kellett végezni. Lelki szemeink előtt plasztikusan felsejlik a nagy bajszú Orbán, ahogy egy sziklabércen vagy egy falu főterén az emberek legnagyobb csodálatától övezve teátrális mozdulatokkal előhívja képeit. Lenyűgöző táj- és városképei mellett portréi és csoportképei amúgy is sokszor kalandos úton születtek – vagy éppen hiúsultak meg. Jellemzően a román falvakban számol be olyan szituációkról, hogy állványra szerelt méretes kameráját fegyvernek nézték, így a csoportképhez nagy nehezen összeálló népek szempillantás alatt szaladtak szét a település minden irányába. Gyakorta adódott konfliktushelyzet abból a babonából is, miszerint a „léleklopó” fotográfus a portrék elkészítésével az alanyok lelkét is végleg magával ragadja.

„A román falvakban állványra szerelt
méretes kameráját olykor
fegyvernek nézték”

Orbán Balázs fennmaradt fotográfiáinak értékét jelentősen növeli, hogy számos papírkópián saját kézírással írt utasítások szerepelnek a szerkesztők, illetve a felvételek alapján dolgozó réz- és fametszők részére. A kor nyomdatechnikája ugyanis még nem tette lehetővé a fotók reprodukálását, így ma annál izgalmasabb összevetni az eredeti felvételeket és a belőlük készült metszeteket, amelyek A Székelyföld leírása köteteit illusztrálják. Szerencsére ma már erre lehetőségünk is van: Orbán Balázs munkáit az 1970-es évektől kezdve a Securitate kitüntető figyelme mellett fokozatosan megismerte az erdélyi közvélemény és a magyarországi szakma is. Ebben elévülhetetlen érdeme volt a tavaly elhunyt marosvásárhelyi fotóművész, Erdélyi Lajos kutatómunkájának.

„Orbán élete és munkássága filmforgatókönyv
után kiált”

Hasonló tartalmak

A fényérzékeny anyag misztériuma

A digitális kamerák, majd az okostelefonok revolúciójával hiperinflálódott a fénykép. Válogatásunkban hét fotós nyúl vissza a predigitális korba.

Az angyalok nyelvi természetrajza

Halmai Tamás új kötetével nemcsak számot vet azzal, ahogyan a nyelvbe zárkózó költészet feloldódik a divatos irányzatokban, hanem tevékenyen hozzájárul az integrációhoz.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.

Összes tiltása
Összes engedélyezése