Rajzfilmesek teszik világhírűvé a székely legendákat

SZÖVEG: FARKAS ANITA

Világot mentő székely gyermekek és báró lengyelfalvi Orbán Balázs kalandos élete – a székelyudvarhelyi animációs stúdió helyi legendákat dolgoz fel univerzális módon.

Közhely, de igaz: egy népet a meséin keresztül lehet a legjobban megismerni. A székely monda- és legendakincs semmivel sem szegényesebb, mint a francia, a skót vagy a viking, a különbség mindössze annyi, hogy utóbbiak nagyon helyesen az egész világgal megismertették a történetei­ket, a földnek ezen a táján viszont kevésbé figyeltek oda a szakemberek és a döntéshozók arra, hogy tudatos „mesemarketinggel” minél több helyen észrevétessék magukat. Ezen szeretne változtatni a Székelyföldi Legendárium, illetve az ebből kinövő székelyudvarhelyi animációs stúdió csapata, amely már több mint tíz éve elszántan küzd azért, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb súllyal megjelenjenek Európa, sőt az egész világ kulturális térképén.

Az Egyeskő ördöge

„Az első munkánk egy gyerekeknek szóló legendatérkép volt, Márton Erika grafikus rajzolta meg kézzel, majd digitalizáltuk. Ezt követte a könyv összeállítása, amelynek során a már rögzített tudásanyagra támaszkodtunk, az Orbán Balázs, Benedek Elek, Ambrus Lajos által közreadott szövegeket néprajzos szakemberek felügyeletével Kudelász Nóbel írta át egységes, a mai kisiskolások által is könnyen olvasható-élvezhető nyelvezetre” – vág bele a Székelyföldi Legendárium történetébe az ötletgazdából előbb könyvkiadóvá, majd stúdióvezető-rendező-producerré avanzsáló Fazakas Szabolcs. A mélyben megbújó igényt jelezte, hogy kezdeményezésük szinte rögtön óriási siker lett, a térkép néhány év alatt harmincezer, a könyv ötvennégyezer példányban kelt el. Közben a projekt szinte észrevétlenül szélesedett tovább, eddig ezerötszáz mondát és legendát gyűjtöttek össze a teljes Kárpát-medencéből, a kárpátaljai rész már elkészült, a Felvidékre, Délvidékre koncentráló rész pedig kiadásra vár.

„Mivel nyughatatlan ember vagyok, úgy gondoltam, ez mind nem elég, és két régebbi kollégámmal együtt rajzfilmekkel is kísérletezni kezdtünk. Öt évig dolgoztunk A likaskő című tizenhét perces kisfilmen, amely a nyilvánvaló tökéletlenségei ellenére is közönségdíjat nyert a 2015-ös Kecskeméti animációs filmfesztiválon. A társaimmal aztán elváltak az útjaink, de engem továbbra sem hagyott nyugodni ez a műfaj, így elhatároztam, hogy itt, Székelyudvarhelyen bizony rajzfilmsorozat gyártásába kezdünk a már felgyűjtött és rendszerezett székely legendáinkból kiindulva. Ezért öt évvel ezelőtt létrehoztam az animációs stúdiót, és a körém gyűjtött fiatalokkal, akik javarészt székelyföldi képzőművészek és informatikusok, azóta is folyamatosan tanuljuk a szakmát magyar és külföldi szakemberek segítségével. Rofusz Ferenc és Jankovics Marcell is sok hasznos tippet adott a kezdetekkor, az amerikai DreamWorks egyik animátora pedig másfél éven át mentorált minket” – mesél a folytatásról Fazakas Szabolcs.

A tizenhárom részes animációs sorozat két főszereplője, Zete és Rika folyton harcban állnak az Egyeskő ördögével

„Victor Hugo egyszer állítólag azt mondta:
»Kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám
dönteni III. Napóleon császárságát«”

A rengeteg befektetett munkának hamar meglett az eredménye. 2017-re elkészült az ugyancsak Székelyföldi Legendárium címet viselő, nemzetközi piacra szánt rajzfilmsorozat első szériája, egyrészt a Bethlen Gábor-alap, másrészt helyi cégek, illetve különféle pályázatok segítségével. A tizenhárom rész főszereplője a szép régi meséket egy varázspatkó segítségével megőrizni próbáló két székely kisgyerek, Zete és Rika, akik folyton harcban állnak az Egyeskő ördögével és az őt védelmező Csetlikkel és Botlikkal. A történetekben mások mellett feltűnik Csaba királyfi és a Benedek Elek inspirálta Nagyapó figurája is. A közös kalandok során kibomló, humorában és cselekményében univerzálisra csiszolt, elemeiben mégis hamisítatlan székely mondavilágnak, benne a hegyek, a tavak, a barlangok születésének legendáival, úgy tűnik, van keletje szélesebb körben is. Fazakas Szabolcsék egy Los Angeles-i disztribútorral dolgoznak együtt, a cég segíti őket, hogy a munkájuk minél több nemzet televízió-csatornáinak kínálatába bekerülhessen. Ennek érdekében éppen a szinkront készítik egy szintén Los Angeles-i stúdióban, a sorozat hamarosan megjelenik mandarin, portugál, spanyol és angol nyelven, illetve gőzerővel dolgoznak a második évadon.

Termékeny szobafogság

Nemrégiben egy másik irányba is elindultak, elszakadva a kizárólag gyerekeknek szánt animációktól: báró lengyelfalvi Orbán Balázsról készítenek krimirajzfilmet. Az egyelőre A Csontbáró munkacímmel futó, közel negyedórás alkotás a tervek szerint év végére készül el, és elsőként a Magyar Televízióban látható majd. A forgatókönyvet Muszka Sándor író jegyzi, a két- és háromdimenziós látványvilágot tervező animátorcsapat vezetője a sokszoros fesztiváldíjas Ruben Brandt, a gyűjtő animációs rendezője, László Marcell.

„Az ötlet pont egy éve, a koronavírus-járvány miatti első lezáráskor jutott eszembe. Mivel a legendákkal párhuzamosan akkor már régóta foglalkoztunk Orbán Balázs kutatásával, és rengeteg anyagunk felgyűlt, azon gondolkodtam, milyen fura, hogy mindenki csak A Székelyföld leírását ismeri tőle, meg tudja, hogy ő a »legnagyobb székely«, ám kalandos élettörténetével még a szülőföldjén is csak kevesen vannak tisztában. Kitaláltam, hogy akkor készítsünk filmet róla. A kollégáim először nem igazán lelkesedtek a tervemért, pont azért, mert a saját hőseinkkel kapcsolatban még mindig nagyon kishitűek vagyunk. De szerencsére elég hamar sikerült meggyőznöm őket” – mondja a stúdióvezető.

Székely Indiana Jones

Az előzmény, vagy ha úgy tetszik, nulladik lépés, az Orbán Balázs Látogatóközpont létrehozása volt: a Székelyföldi Legendárium csapata szintén a Bethlen Gábor-alap támogatásával, valamint a Gidó Csaba és Kápolnási Zsolt történészekkel végzett többéves közös kutatómunka eredményeként ezt tavaly nyitotta meg Szejkefürdőn, ahol a báró, illetve édesanyja és nővére sírboltja is van. A látogatóközpontban a hagyományos múzeumi megoldások mellett 21. századi alkalmazások várják a közönséget – egy háromdimenziós hologram és animáció alkalmazásával például Orbán Balázs „saját” előadásában hallgathatjuk meg a parlamentben elhangzott beszédét, és van számos érintőképernyő, a gyerekeknek hieroglifanyomtató, sőt még egy piramis belsejébe is beléphetünk.

A hosszú ideig végzett vizsgálódások során számtalan, eddig alig ismert tény napvilágot látott. Kiderült például, hogy Orbánt folyamatosan figyelte a császári titkosrendőrség attól tartva, hogy székely-magyar lázadást készít elő. Nyilvánvalóan nem bíztak egy hozzá hasonló, világlátott, nyakas és büszke figurában, aki megmentette Kossuth Lajos életét, és akiről jó­barátja, az angliai emigrációban megismert Victor Hugo egyszer állítólag azt mondta: „Kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát.” A valós sztorikon alapuló, flashbackekből és mini-életfejezetekből összerakott Csontbáró célja ezért nem valamiféle kronologikus életrajzi portré megalkotása, hanem hogy egy fiktív, a mai kor embere számára is izgalmas krimiszállal kiegészítve ennek a székely Indiana Jonesnak nagyon emberi, nagyon mai és nagyon izgalmas arcát mutassák meg. És bebizonyítsák: több, mint egy kezében könyvvel álló szobor, ahogyan az Székelyudvarhely központjában látható.

Egyszerre volt
világpolgár és hazafi

Kápolnási Zsolt történész
Orbán Balázsról és a készülő
filmről

Ki volt valójában Orbán Balázs?

Nevezték történésznek, néprajzkutatónak, földrajztudósnak, fotográfusnak, politikusnak, fürdőtulajdonosnak, publicistának, utazónak. Bárói családból származott, de a nemesi címét öt krajcárra becsülte, és sohasem használta. Szélsőségesen egyszerű életet élt. Egy anekdota szerint amikor megkérdezték tőle, hogy miért harmad­osztályon utazik a vonaton, azt felelte: mert negyedosztály nincs.

Emellett páratlan munkabírású, már-már mániákus megszállottsággal dolgozó tudós is volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő műve, A Székelyföld leírása a magyar honismereti irodalomban egyedülálló, az összegyűjtött hatalmas anyag tudományos szempontból felbecsülhetetlen, valóságos kincse a székelységnek. Ő volt az első tudós, aki a fotográfiát tudományos kutatás céljából alkalmazta, és egyben őt tartjuk az első székely fényképésznek is. Egyszerre volt világpolgár és hazafi. Otthonosan mozgott a kor nyugat-európai forradalmárszellemiségű köreiben, s  állhatatos támogatója volt a magyar függetlenségi eszmének. Kevéssé ismeretes, hogy törökországi emigrációja során bejárta a Közel-Kelet történelmi helyszíneit, élményeit hat kötetben adta ki Utazás keleten címmel. Húsz évig volt ország­gyűlési képviselő, nehéz olyan témát találni, amelyhez ne szólt volna hozzá. A székelység és az erdélyi magyarság problémái fokozottan foglalkoztatták. Nem véletlen, hogy már halála előtt a legnagyobb székelyként emlegették.

Gidó Csabával 2018-ban kezdtek bele az életmű feldolgozásába, amelyhez jelentős levéltári kutatást végeztek Marosvásárhelytől Kolozsváron át Budapestig, s még a Guernsey szigeti Victor Hugo-emlékháztól is kaptak anyagokat. Ehhez képest mennyi lesz a filmben a fikció?

Muszka Sándorral elsősorban arra figyelünk, hogy megtartsunk egyfajta egyensúlyt a fikció és a történelmi hűség között, azaz bármennyire kitalált történetről van szó, minden pillanatában alá lehessen támasztani valós vagy valósnak tűnő – „akár így is lehetett” – motivációval. Például nem tudjuk biztosan, hogy Orbán Balázst valóban megmérgezte-e a házvezetőnője, de mivel ő biztosra vette, úgy gondoltuk, hogy ebből ki lehet indulni. 

Vagy az is igaz, hogy megmentette Kossuth életét, de az már a mi fantáziánkból pattant elő, hogy a merénylők közt legyen egy fiatal titkosrendőr is, akit majd öregemberként 1890-ben Szejkefürdőn látunk viszont.

A rajzfilm történetének kiindulópontja az a három valóban létező jegyzetfüzet, amely Orbán Balázs halála után bukkant elő. Ezek tényleg tele vannak máig megfejtetlen titkokkal?

Sokáig úgy tudta a történetírás, hogy mindössze egy ilyen van, de mára kiderült, hogy három. Ráakadtunk arra a levélre is, amelyben Koncz Ármin, aki végül a mi rajzfilmünk narrátor-főszereplője is lett, leírja, hogy Orbán Balázs halála után Szejkén megtalálta a három naplót, és beadta három megőrzőhelyre: a székely­keresztúri unitárius gimnáziumba – erről tudtunk –, az udvarhelyi múzeumba, ahonnan az Országos Széchényi Könyvtárba került, és a kolozsvári unitárius gimnáziumba, ahol ma is vigyáznak rá. A naplók tulajdonképpen csak feljegyzéseket és rajzokat tartalmaznak a készülő nagy műhöz, A Székelyföld leírásához. Azért egy kis titokzatosság mégis akad bennük, például egy érdekes útvonal a Szamos mentén, amelyről nem tudni, Orbán Balázs milyen célból járta be, illetve olvashatók magánjellegű feljegyzések, köztük egy piaci vásárlás adatai is. A filmben persze jól jött e voltaképpen főleg praktikus információkkal teli füzetek léte, hiszen egy cseppnyi rejtélyességet csempészhettünk köréjük: a császári titkosrendőrség tudomást szerezve róluk forradalmi titkokat szimatol, ezért mindenáron meg akarja szerezni őket. Így alkalmunk nyílik felvillantani néhány szeletet Orbán Balázs kivételesen regényes életéből.

Hasonló tartalmak

A fényérzékeny anyag misztériuma

A digitális kamerák, majd az okostelefonok revolúciójával hiperinflálódott a fénykép. Válogatásunkban hét fotós nyúl vissza a predigitális korba.

Az angyalok nyelvi természetrajza

Halmai Tamás új kötetével nemcsak számot vet azzal, ahogyan a nyelvbe zárkózó költészet feloldódik a divatos irányzatokban, hanem tevékenyen hozzájárul az integrációhoz.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.

Összes tiltása
Összes engedélyezése