Századfordulós Balaton

Szöveg: Bencsik Gábor

FOTÓ: FORTEPAN

A balatoni nyaralásról jószerével mindenkinek vannak emlékei. Ezek az emlékek pedig nagyon hasonlók – a víz, a strand, a lángos, a rengeteg ember. Hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy mindig így volt, legföljebb régen Trabantok és Zsigulik álltak a parkolóban, most meg Suzukik és Fiatok. Ez a vélekedés igaz is meg nem is. Száz évnél is régebb óta virul a strandélet a nagy tó partján, de azért volt idő, amikor a környékbelieken kívül szinte senki nem járt oda.

A 19. századig valójában nem sok figyelem jutott a Balatonnak, csupán a lecsapolása merült fel időről időre. Mária Terézia uralkodása idején egy bizonyos Krieger Sámuel részletes tervet is készített, de a kivitelezésből szerencsére nem lett semmi. Az 1950-es években újra felmerült az őrült terv, de mindnyájunk örömére akkor sem jutott el a megvalósításig.

A Balatont és vidékét a romantika kora felfedezte magának, de még nem annyira magát a tavat, mint inkább a gyógyvizekben gazdag Füredet és a Balaton-felvidék regényes hegyeit, várromjait. A reformkorban valósággal divatba jött a tó környéke, nem véletlen, hogy az első gőzhajót Széchenyi István kezdeményezése nyomán már 1846-ban vízre bocsátották. A szabadságharc bukása után azonban a divat alábbhagyott, a városi népek elmaradtak, a homokos partokat legföljebb tehéncsordák látogatták, hogy igyanak. A millennium körüli évek nagy fellendülése aztán a Balatonhoz is elért, egyes fürdők és nyaralóhelyek, mint Füred, Siófok, Almádi, Kenese, Révfülöp, virágzásnak indultak, de az első két települést kivéve so­káig nem gyökeresedett meg a kor kívánalmainak megfelelő fürdőélet. A nyaralóhelyek legnagyobb része a legszerényebb igényeket is alig elégítette ki, és inkább az alsó középosztály látogatta, az arisztokrácia nemigen.

A 20. század elejére a helyzet gyökeresen megváltozott. A déli part azelőtt szinte teljesen elhagyatott homokos vidékein majdnem folytonos villasorok épültek ki Aligától Berényig. Keszthely is gyors fejlődésnek indult, a régi falvak vízhez közeli határában fürdőtelepeket hoztak létre. Először a déli, utóbb az északi parton is megépült a vasút, a tavon megszaporodtak a gőzhajójáratok, és rohamos fejlődésnek indult a vitorlássport. A századfordulótól a Balaton környéki falvak lakossága mind nagyobb mértékben a nyaralók kiszolgálásából élt az építőipartól a bortermelésen és a vendéglátáson át a különféle szolgáltatásokig.

„Az igazi nyaralóélet először
a déli parton lendült föl”

Keszthelyt 1891-ben hatezren lakták. Volt járás­bírósága és adóhivatala, közjegyzősége, pénzügyőrsége, vasút- és gőzhajóállomása, posta- és távíróhivatala, posta-takarékpénztára, katolikus főgimnáziuma, ipartestülete, alsófokú ipariskolája, sörfőzője, élénk gabona- és marhapiaca. Festetics Tasziló gróf száznegyvenezer holdas uradalma székhelyeként is szolgált, ennek központja a fejedelmi fénnyel és nagyvonalúsággal épített kastély. A 19. század utolsó harmadában beindult a fürdőélet, és a vasút 1888-as ideérkezése után igazi lendületet kapott.

„A Balaton lecsapolása időről időre
felmerült”

„A századfordulótól a Balaton környéki
falvak lakossága mind nagyobb mértékben
a nyaralók kiszolgálásából élt”

Füred községnek a századfordulón ezernyolcszáz lakosa volt, akik nyaranta átlagosan kétezer fürdővendéget fogadtak. Volt posta- és távíróhivatala, gőzhajóállomása, a Stefánia Yacht Egyletnek gyára és kikötője, a faluban pedig földműves- és vincellérképezdével összekötött szeretetháza. A fürdőtelep számos nagyszabású épületében és nyaralóiban kilencszáz szoba állt a vendégek rendelkezésére.

Tihany a századfordulón kisközség volt, 1891-ben kilencszáz magyar lakossal. Tihanyon kívül hajdan még két település, Apáti és Újfalu volt a félszigeten, amelyek elpusztultak. A község lakossága főként halászatból, szőlő- és földművelésből élt. Tihany a fürdőéletben nem játszott szerepet, inkább a mai értelemben vett turizmus igényeit szolgálta ki.

A déli parton már ekkoriban is a kétezer-ötszáz lakosú, 1865-ben mezővárosi rangot nyerő Siófok volt a legjelentősebb település. Volt vasútállomása, posta- és távíróhivatala, bankfiókja, sőt időnként lóversenyt is rendeztek a városban. A későbbi fürdőtelep parcellázása 1885-ben indult. Már a millennium kora előtt sokan nyaraltak és fürdőztek itt, amire kedvező fekvése, a vasút ideérkezte tette alkalmassá. A Siófok Balaton-fürdő Részvénytársaság 1891-ben a kor igényeinek megfelelő fürdőtelepet létesített harmincöt hektáros parkkal, díszes szállókkal és nyaralókkal, amelyek egy része ma is megvan. Amíg az északi parton nem épült meg a vasút, különös jelentősége volt annak, hogy a balatoni gőzhajók innen vitték a túlsó parti kikötőkbe a Déli Vasúttal Budapestről érkező nyaralókat.

Az igazi nyaralóélet először a déli parton lendült föl. A part mentén végigfutó vasúttól délre eső községek, pontosabban az ottani birtokosok a századelőn sorra parcellázni kezdték a vasút és a tó közé eső, lakatlan és többnyire műveletlen területeiket. Utakat jelöltek ki, fasorokat telepítettek, a parcellákon pedig meglepő gyorsasággal villák épültek. Az utolsó békeesztendőkben, az 1910-es évek elején már a maihoz egészen hasonló képet mutatott a nyári Balaton.

Cikkünkhöz a korszak emlékét őrző képes­lapokból válogattunk.

Hasonló tartalmak

Nekem tényleg ez az életem!

Rudolf Pétert a Víg igazgatói székébe a felfedezés vágya is hajtotta: vajon ki tudja-e a határait tolni, képes-e ekkora felelősséget hordozni, s milyen új tulajdonságokat tud ennyi, a színpad közelében eltöltött év után felismerni önmagában?

Az őserdő belső útjain

Lendik Erika és Nagy Endre felfedező-idegenvezetők Latin-Amerika elzárt vidékeire szerveznek egzotikus túrákat; meggyőződésük, hogy a turistacélpontokkal szemben épp ezek kínálják az elmélyedés, a belső utazás, a személyiségfejlődés lehetőségét.

A megismerés örömétől a természetmegőrzésig

Az őshonos élőlényeink állományfelmérését célzó, lakossági megfigyeléseket is bevonó Vadonleső program alapító tagja, Váczi Olivér biológus szerint a ráismerések öröme a természetvédelem iránti elköteleződést segíti.

Új anyagot hoztak létre

Különleges dizájnú, egyedi lámpabúra is készül abból az új anyagból, amely egyszerre természetes és műanyag, és amelyet két magyar mérnök kávézaccból és megújuló forrásból származó növényi eredetű polimerből fejlesztett.

A hónap embere: Valter Attila

A „csömöri havasokból” induló, huszonhárom éves Valter Attila, a hazai országúti kerékpárversenyzés, sőt egész kerékpársportunk egyik legnagyobb reménysége olyat tett, mint előtte egyetlen honfitársunk sem.

Rendkívüli utazások

Verne Gyula eredeti, fametszetes illusztrációkkal kiadott regényeit forgatva sosem látott helyekre utazhatunk, és rövid időre újra átélhetjük az egzotikum varázsát.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése