Veteránarcok meséi

Szöveg: Kéri Gáspár
Fotó: Tornyai János Múzeum

A hódmezővásárhelyi fényképész, Plohn József 1848-as honvédportréit nézve nemcsak a múlt elevenedik meg előttünk, a gyűjtemény rendhagyó emlékművet is állít a 19. századi magyar szabadságmozgalomnak.

Huszár Pál (1828–1912) napszámos 1848. október 3. és 1849. augusztus 13. között szolgált közvitézként a 30. honvédzászlóaljban. Részt vett a szenttamási, szegedi, gácsi erdei és verbászi ütközetekben Perczel Mór táborában.

Singer Henrich (Károly) tizedes (1827–1908) magánzó 1848 augusztusában nemzetőrnek állt. 1848. szeptember és 1849. augusztus vége között szolgált tizedesként az 58. honvédzászlóalj 6. századában. Részt vett az aradi vár ostromában, az aradi utcai harcokban (1849. február 8.), Temesvár Gyárváros ostromában és az utolsó temesvári ütközetben.

Egyenes tartású, éltes alföldi férfiak néznek farkasszemet a kamerával s közvetve velünk, e portrék mai szemlélőivel. Ami addig a történelemkönyvek és a március 15-ei megemlékezések sablonos szónoklataiból volt ismeretes, a képek láttán kendőzetlen valósággá válik, és a múlttal való összekacsintás gesztusa lesz. Összesen százötven negyvennyolcas honvédról őriz felvételeket – üvegnegatívokat és papírképeket – a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye. Ők életük alkonyán látogattak el Plohn József fényképészeti műintézetébe, hogy arcmásuk fényérzékeny emulzióba rögzítése révén örökre a kollektív magyar emlékezet részévé váljanak.

A történet előzménye az az országos fényképgyűjtés volt, amelyet a Kolozsvári Országos Történelmi Ereklye Múzeum kezdeményezett 1894. március 15-én kelt, Képek a szabadságharczból a millenniumra című felhívásában. Az intézmény hírlapokban közzétett hirdetéseiben arra buzdított minden honvédegyletet, fényképészt és magánszemélyt, hogy fotográfiákon rögzítse a szabadságharc tárgyi emlékeit, csatatereit és hadisírjait, nem utolsósorban a még élő egykori honvédek arcképét. Szinte az egész ország megmozdult, és kutatómunkába kezdett, hogy egy, a millenniumra tervezett nagyszabású kiállításon valóban méltó módon idézze meg az akkor legfiatalabb képalkotó médium, a fotográfia segítségével a szabadságharc emlékét.

Tóbiás Mihály (1825–1914) munkaképtelen 1848 decembere és 1849. augusztus 16. között szolgált közvitézként előbb a 8., később a 41. honvédzászlóaljnál. Részt vett Perczel Mór táborában az összes ütközetben.

Ferenczi Péter (1829–1902) csizmadia 1848. augusztus hónapban tíz hétre nemzetőrnek állt.

"A honvédek ruházata, testtartása és
kitüntetései valóságos attribútumokként
sejlenek fel a fényképeken”

A legújabb kutatásokból feltételezhető, hogy Plohn József a Hódmezővásárhelyi Honvédegylet megbízásából 1894–1895-ben készítette el felvételeinek első csoportját. A fényképész ekkor már megbecsült polgára volt a mezővárosnak, és az alföldi festőkkel is szakmai-baráti kapcsolatokat ápolt. Plohn a korban divatos kabinetportrékon túl néprajzi és antropológiai igényű felvételeken dolgozta fel a környező tanyavilág életét, tárgyi és épített emlékeit, a paraszti foglalkozások jellemző momentumait, a népviseleteket, népszokásokat. Meghatározó forrásértékű hagyatéka nemcsak Hódmezővásárhelyen, de a Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteményében is fellelhető. Történelmünk tragédiája, hogy a fotográfus 1944-ben egy Auschwitzba tartó marhavagonban hunyt el.

Plohn a millennium előtti két évben nyolcvannégy felvételt készített a veterán honvédekről, majd 1902-ben folytatta a munkát, újabb hetvenkét darabbal bővítve a gyűjteményt. Néhány, a korábbi fotográfiákon már szereplő alanya ismét leült a kamerája elé, így ma összesen százötvenhat ilyen jellegű portréját tartjuk számon. Bár idős honvédekről szerte az országban készültek akkoriban hasonló fotók, ennyire egységes tipológiával és vizuális megjelenéssel sehol nem találkozhatunk, úgy, hogy ráadásul az Alföld e szegletének korabeli társadalmi rétegződéséről is szemléletes képet kapunk. A felvételek a készítésük dátuma szerint vizuálisan mégis jól elkülöníthetők: az 1894–1895 során készülteken jellemzően homogén háttér előtt karosszékben ülő, félalakos portrékat látunk, az 1902-es datálásúaknál a veteránok gyakorta egész alakos portréinak környezetében műtermi kellékek – növények, bútorok, jellegzetes festett hátterek – is feltűnnek.

Józsa Ferenc (1827–1899) földművelő 1849. június 9-én fogadott honvéd.

Drubina István (1825–1903) napszámos Lovas nemzetőrként szolgált.

Csotó Nagy József (1832–1902) napszámos 1848. március 20. és 1849. augusztus 16. között szolgált közvitézként a 2. honvédzászlóaljban. Részt vett a nagykanizsai, verbászi, perlaki, gácsi erdei ütközetekben Perczel Mór táborában.

Száraz Nagy József (1830 körül – 1915 után) földművelő 1849. június 1-jén fogadott honvéd.

A fotográfiákon szereplő idős emberek a szabadságharc idején főként paraszti, szegényparaszti környezetből kerültek katonai szolgálatba, további sorsukat pedig számos tényező befolyásolta. Fél évszázados életvonaluk apró jegyei, azaz a ruházatuk, testtartásuk és kitüntetéseik valóságos attribútumokként sejlenek fel a fényképeken. Többen bujdostak a szabadságharc leverése után, volt, akit besoroztak az osztrák hadseregbe, más emigránsként járta meg az olaszországi magyar légiót. Legkésőbb a kiegyezés után szinte mindannyian visszatértek szűkebb pátriájukba, ahol szerény vagy tisztes anyagi körülmények között, napszámosként, gazdálkodóként vagy városi polgárként éltek. A korszak politikai klímáját mutatja, hogy többségük Honvéd Emlékérmet visel, de akadnak köztük olyan, az osztrák hadsereget is megjáró férfiak, akik Ferenc József császárrá koronázásának ötvenéves jubileumi jelvényét ugyancsak a felöltőjükre tűzték.

Napjainkban a Plohn kamerája elé álló honvédek közül kilencvennek a neve, a rendfokozata és egykori foglalkozása, sőt sok esetben teljes életútja ismeretes. Ez egyrészt a fényképész precíz feljegyzéseinek, másrészt az utókor gondos kutatómunkájának köszönhető – jelen írás elkészüléséhez is nagy segítség volt a Tornyai János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményének vezetője, Bernátsky Ferenc történész publikációs tevékenysége –, ami évtizedek óta a figyelem középpontjában tartja e felvételeket. Ennek eredménye, hogy időről időre, legutóbb tavaly, újabb leszármazottak jelentkeznek, miután egy-egy ismeretlen honvéd portréjában felismerték a felmenőiket.

Hasonló tartalmak

Gödöllői utópia – a Nemzeti Galéria kiállításáról

Magyarországon angol szociális művészetnek is nevezték a 19. század közepén kibontakozó  preraffaelita mozgalmat, amely fél  évszázaddal később
jelentős hatást gyakorolt a magyar képző-  és iparművészet fejlődésére. Ma ezt az időszakot a magyar művészet egyik aranykoraként tartjuk számon.

Mi marad a nyárból?

Régi nyarak felvételei: hogyan töltötték íróink, költőink, színészeink az év legmelegebb hónapjait? A különleges fotóválogatáson nyári élmények, ismert sorok elevenednek meg előttünk.

Pálya, labda, toll: magyar írók és a sport

Az az író, aki strandolni megy és evez és sportol, az nem lesz író – mondta egyszer Móricz Zsigmond. Az ember fizikai erejének, verseny- és küzdőszellemének csodálata mégis számos irodalmi alkotásban visszaköszön. Válogatás magyar példákból, lélekben már a tokiói olimpiára készülve.

Megmutatni a tányérunkat

Cserna-Szabó András új kötete egyszerre olvasva olyan, mint egy több napon át tartó, kedélyes baráti trakta, a gyomrot azonban egy pillanatra sem üli meg.

Lakik a hazánkban egy költő

Tóth Erzsébet Kínai legyező című verseskötete kíméletlen önelemzést végez el, nem megkerülve a közéleti kérdéseket sem.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése