Zenei körtúra a Kis-Szamos völgyében

Szöveg: Szilvay Gergely
Ocskay Rita: Bonchidától Bonchidáig. Piliscsabai Táncház Egyesület, 2018

Bonchida Kolozsvártól északkeletre, Szamosújvártól délre található, olyan úgyszintén legendás falvak szomszédságában, mint a táncházmozgalom ihletőjének tekinthető Szék és Wass Albert szülőfaluja, Válaszút. Magyarok már alig laknak a településen, amely leginkább a németek által lebombázott Bánffy-kastélyról, Bánffy Miklós külügyminiszter, földbirtokos, író, az Erdélyi történet szerzője által lakott „erdélyi Versailles-ról” híres – és persze zenéjéről, táncáról.

Ocskay Rita prímás lemezének címe – Bonchidától Bonchidáig – nem elírás: zenei utazásának a falu a kiindulópontja és a célja is. Ahogyan a zenész fogalmaz: „A bonchidai románok táncaival kezdődik, ezután kis kitérőt teszünk a Kis-Szamos bal oldali mellékágainak völgyébe, a Lozsárd menti Eszténybe és a Borsa menti Kendilóna felé, ahol ugyanaz az úrias ritka magyar hallható, mint Bonchidán, s az a hangzásvilág, díszítésmód uralkodik lassúban és csárdásban. Ezért kerültek a bonchidai válogatásba. Majd visszakanyarodunk a válaszúti katonakísérővel, ritka és sűrű magyarral, immár a bonchidai magyarok táncaihoz, rendjéhez. Végül a helyi Rákóczi-mars dallamával zárjuk a lemezt.”

A Bonchidától Bonchidáig azonban nem csupán a falu és a környék hagyományos muzsikájának ötletes megidézése, egy hosszabb, Ocskay szakdolgozatának felhasználásával készült füzetkönyv formájában a zene tágabb világát is ismerteti. Szóba kerül a hangszerhasználat, a táncalkalmak, a táncrend, a viseletek és a tárgyi kultúra, a konkrét zenekarok, zenészek, akikről tudunk, az egész helyi kultúrélet (dalárda, kultúrház stb.). A legendák szerint az urak a bonchidai falusi zenészeket Pestre küldték zenélni tanulni, azaz játszottak a kastély báljain és a falusi mulatságokon is. Ez valószínűleg nem felel meg a valóságnak, de hogy a környékbeli cigányzenészeket időnként kitaníttatták, az Ocskay kutatásai szerint igaz lehet.

A bonchidai népzene csárdása vidámabb, pattogósabb a környékbeli falvak muzsikájánál, mégis gond nélkül belesimul a mezőségi zenék és táncok sorába. Ami igazán egyedi, az a férfitáncok sora, illetve a helyi forgatós, az invertita. Az invertitákat ma már román táncként tartják számon, pedig valójában a Kárpát-medencei néptáncok csárdásdivat előtti, reneszánsz eredetű rétegéről van szó. A bonchidai invertita zenéje egészen lírai, tánca viszont kifejezetten nehéznek számít. Nemhiába egyre divatosabb polgári esküvők nyitótáncaként.

A helyi táncokat lényegében egy 1968-ban készült pár perces, fekete-fehér filmről ismerjük. Ez nem túl sok ahhoz, hogy rekonstruálni lehessen a táncrend és a lépések egész repertoárját. A dologban az az izgalmas, hogy a kilencvenes évek elején néhány néptánctanár beterelte a kocsmába az 1968-as felvétel résztvevőit, és több órán keresztül vette, ahogy táncolnak. A videó megható, ám egyben szomorú is, hiszen az idő megtépázta az öregeket, akiknek egyike ekkor baseballsapkában ropta, s a táncukon is meglátta az avatott szem, hogy itt-ott már töredékes az emlékezet. Azóta a bonchidai táncokat a nyári válaszúti néptánctábor – a Kallós-birtokról ellátni Bonchidára –, illetve néhány lelkes szamosújvári avatott szakember adja tovább.

Szerencsére a bonchidai zenét bármikor élvezhetjük. Ocskay Rita albuma két másik legendás Bonchida-lemez mellé kerülhet fel a polcra: az Ökrös együttes Bonchida háromszor című albuma csodálatos borítójáról is híres, a Méta Zenekar Bonchidája pedig a táncoktatások bevett segédeszköze
További cikkek
A hely szelleme A harang lelke

Hétszáz éves templom húzódik meg Terény egyik lankás utcájában. A szentélyét középkori freskómaradványok díszítik, amelyeket a gótikus üvegablakon beszűrődő fény világít meg. A hely igazi különlegességét mégsem a falakon érdemes keresni.

Anziksz Az erdei ház

Nehéz lenne megmondani, miért érzünk otthonosnak egy helyet. Mi az, ami miatt az egyik hely taszít, a másik pedig azonnal lakályosnak tűnik, holott sosem jártunk még arra.

Hívószó Teréz anya

Ez volt hát a lecke, amit akkor meg kellett tőle tanulnom: a mások szolgálata nem ünnep, nem katarzis, még csak nem is a lélek emelkedettsége. Hanem kitartással és türelemmel folytatott munka, a feladatok végzése, ahogy sorban jönnek. Most egy interjú, holnap tárgyalás a kivitelezőkkel, holnapután egy szenvedő megvigasztalása.

Hívószó A hónap embere – Laczkó Pető Mihály

Egy mezőkövesdi paraszt – válaszolta az idegenvezető az egri bazilikában, amikor az egyik külföldi turista ámuló tekintettel a kupola felé meredve megkérdezte, ki az a festő, aki képes ilyen nagyszerű kompozíciós érzékkel megfesteni János apostol apokalipszisét.

Műhely Az időtlenség hordozója

Barcsay Jenő sok évtizedet felölelő, rendre megújuló művészetében azonos érvénnyel fedezhetők fel a magyar festészet hagyományai és a modern művészi áramlatok jegyei. Születésének százhuszadik évfordulója alkalmából most a Ferenczy Múzeumban láthat válogatást alkotásaiból a közönség.

A hely szelleme Véső Isten kezében

Ahogy a családi műhely és az otthon is összefonódik, úgy a porcelántervező művész alkotáshoz és az élethez való hozzáállása is elválaszthatatlan egymástól.