Otthonra lelni a térben
Vörös Ákos, a Soproni Egyetem tanárának gondolatai a városunk iránti felelősségről
Fegyveres felkelések, egy kérészéletű állam kikiáltása s jelentős propagandaháború előzte meg azt, hogy száz évvel ezelőtt az Ausztriához csatolt területek egy része visszakerülhetett Magyarországhoz. A soproni népszavazás nem csupán a város és a környező nyolc falu hovatartozását döntötte el: a magyar siker nyomán a nyugati végeken további községekről is lemondani kényszerült Bécs. A turbulens évekről – aktuális magazinunk apropójáról – ifjabb Sarkady Sándor soproni helytörténészt kérdeztük.
Nagyapai örökséget feltámasztó étterem, kékfrankra keresztelt helyi pénz, havi kvízestek, városszerte híres utazások , szoborfelújítás, civil szervezetek és baráti körök. Csak néhány a Perkovátz Tamás munkája nyomán megvalósuló kezdeményezésekből. A látszólag széttartó felsorolásban nagyon is van rendezőelv. Hogy mi, arról a faipari mérnökből lett vérbeli vendéglátós mesél a nevét nagy betűkkel magán viselő Perkovátz-házban.
A soproni borokról mindenkinek a kékfrankos ugrik be elsőre. Nem véletlen, hiszen a területi adottságok és a történelem ezt a fajtát tette a borvidék jellegzetességévé. A Pfneiszl Pincészet azonban jó példa arra, hogy lehet a régiben is újat, a hagyományos mellett különlegeset mutatni.
Egy város három generáció szemszögéből. A utcák, a terek ugyanazok, ám az azokat bejáró, azokhoz kötődő újságíróknak mást jelentenek. A Sopronban élő emberekről és az emberekben élő Sopronról szóló történetek mégis több nemzedék közös élményévé forrnak össze.
Hogyan lehet egy olyan kihalóban lévő foglalkozást, mint az órásmesterség a mai igényekhez igazítani? Idősebb és ifjabb Schneider István az évszázados családi hagyományokban és a generációk összefogásában találta meg a kérdésre a választ. Úgy tűnik, helyesen. Az apa által ötven éve alapított Schneider Óra-Ékszer neve minden soproni fülének ismerősen cseng, és ha a fián múlik, ez még legalább ugyanennyi évig így marad.
A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legimpozánsabb műemlékegyüttese. Megálmodója és létrehozója, Esterházy „Fényes” Miklós valódi barokk-rokokó csodavilágot teremtett benne. A mára régi pompájában újjáéledt főúri lakban Egresitsné Firtl Katalinnal, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont ügyvezetőjével tettünk látogatást.
Óriási méretű vásznakon szelíden hullámzó, a szemlélőt mégis nagy erővel vonzó színek és formák, amelyek dinamikus-harmonikus egységgé összeállva teremtik meg a végtelen univerzum képzetét. A festőművész Kucsora Márta expresszív képeit hazánk után világszerte kezdik felfedezni: tavaszi New York-i bemutatkozása után decemberben a Műcsarnokban és a Kálmán Makláry Fine Artsban nyílik önálló tárlata, jövő év első felében pedig a nankingi Deji Art Museum mutat be tőle reprezentatív válogatást.
Elsőre azt gondolnánk, hogy oda-vissza ismerjük Szinyei Merse Pál művészetét. Az új életmű-kiállítás azonban új összefüggésekkel gazdagítja benyomásainkat.
Sopronban született, majd hosszas budapesti kitérő után ugyanabba a Torna utcai, több mint százéves házba költözött vissza, amely nemcsak gyermekkora, hanem egész élete meghatározó helyszíne lett. Ahogy a város is az irodalmi műveié. Rakovszky Zsuzsa író-költő-műfordítónál jártunk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
