Készítsen éppen hegedűket, fusson több száz kilométert, vagy terelje éppen az állatait lókúti birtokán, Sümegi Elemér mindennapjait áthatja a Bakony.
Távol élni a világtól, csendben, intenzív közösségi életben, a szellemi és fizikai munka, valamint az imádság egyensúlyában – nagyinterjú Baán Izsákkal, a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor perjelével.
Idén tíz éve jelent meg Nyulász Péter Helka-trilógiájának első kötete: a Helka – A Burok-völgy árnyai. A mű hatására pedig ma is sokan felkerekednek, hogy végigjárják a regényben szereplő varázslatos helyszíneket.
Indiánjátékról, sivatagi atyákról és „élőcsatorna-tisztításról” is mesél Cseh András, akit már az eslő emlékei is a Bakonyhoz kötnek.
Az Ink Letterpress tulajdonosai közel egy éve döntöttek úgy, hogy életük és különleges technikát alkalmazó nyomdájuk új színtere Bakonyszentlászló lesz.
Kirándulás tereken és korokon át a Bakonyi Bakancsossal, a hegység útjainak és történeteinek legnagyobb ismerőjével.
Ha nem rendezőként írja be nevét a filmtörténetbe, akkor bizonyára íróként vagy képzőművészként hagy nyomot. Kilencven éve született Huszárik Zoltán.
László Noémi Műrepülés című kötetének szövegei megvilágítják: a költő egyszerre lakozik a hétköznapok prózaiságában és az irodalom nyelvi szférájában.
Még a nagyváradi színház művészeti vezetőjeként Szabó K. István százötven darabot tartalmazó listát kapott a helyi nyugdíjasoktól – ha erről válogat, nem lesz baj a közönséggel. Az idén Jászai Mari-díjjal kitüntetett rendező azonban jól eldugta a papírt.
A magyar kivitelezésű Vaskapu szoros 1896 egyik legfontosabb presztízsberuházása volt. Az átadóünnepségen azonban zavaros sajtóhírek szerint nem tették ki a piros-fehér-zöld zászlót. Robbant is a botrány.
A kistarcsai tábort sötét célokra használták a huszadik századi rezsimek. Vasdényey István azonban, aki a vészkorszak alatt a létesítmény parancsnoka volt, a legnagyszerűbb magyar hősök közé tartozik.
Dédapám jut eszembe, aki sokáig élt a tenger mellett. Az ő tekintete kellene ide. Az ő tekintetével esetleg felmérhetném ezeket a léptékeket.
“Éppen csak leheletnyi kékség színezi a fekete
égboltot, amikor felszállok az 56-os villamos
első járatára a hűvösvölgyi végállomáson.
Egyedül vagyok az egész kocsiban, válogathatok
az ablak melletti helyek között.”
A koronavírus-járvány miatt hosszú időre bezárni kényszerültek a vetítőhelyek, ám a művészmozik már azelőtt sem voltak könnyű helyzetben. Pedig a főváros valaha legendás filmszínházkultúrával büszkélkedhetett.
2018-ban nyílt meg a Nagy Anna által megálmodott egyszülős központ, ahol a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák és édesapák egyszerre találnak támogatást és közösséget.
„Az egyik első róla őrzött képem, ahogyan a kicsiket tanítja, aztán persze meghatározó pillanat volt, amikor neki köszönhetően én is elkezdtem hegedülni” – meséli édesanyjáról Baráti Kristóf hegedűművész.
A daganatos és leukémiás gyerekek családját segítő Érintettek Egyesület elnöke, Borszékiné Cserháti Erika az erőforrássá lett múltról és a könnyes-mosolygós közösségről.
„Gömbölyödő pocakok kosárlabdái, elsőtől hatodikig, hó hull, eső susog, szél nyargal, hőség fülled, fogy a lélegzet, vizesedik a boka, nézd, hogy forgolódik, ökle, hegyes kis könyöke, dünnyögj, dúdolj neki…” – Lackfi János írása az anyaságról.
Ha azokban az asszonyokban, anyákban, akik hordozták a viharokkal teli magyar történelmet, nem lett volna erő minden nehézség legyőzésére, legtöbbünk, akik ma élünk, akik ma magyarok vagyunk, nem születünk meg.
Orbán-Horváth Éva mentálhigiénés szakember a gyermekre vágyó párok segítését tűzte ki egyik legfontosabb szakmai feladatának.
A századforduló magyar plakátművészetének kimagasló alakja volt Faragó Géza. Összetéveszthetetlen stílusú munkáiból június végéig látható szabadtéri kiállítás a Várkert Bazár déli panorámateraszán.
Ahol száz éve még üstökben állt a malátacefre, javában zajlott a palackozás, most festők, dj-k, grafikusok alkotnak. Szesz helyett a volt budafoki sörgyár épületében ma kulturális élet pezseg.
Hozzá belépve nemcsak a testünk, de a lelkünk is jóllakik. A budafoki Wanot Maja Majecsko cukrászdájának első vendégei voltunk.
„Valódi kapcsolatba kerültünk a vendégeinkkel, és megerősítés volt, hogy egyre többen jöttek” – Pentz Csaba és Manka hűvösvölgyi Kifli és Kocsmáját törzsvendégek szeretete övezi.
Orbán Zoltán környezetpedagógusként arra törekszik, hogy érdekessé, élményszerűvé tegye a témáit, így például a magányos méhek, a beporzók védelmét, ami szívügye.
„Gömbölyödő pocakok kosárlabdái, elsőtől hatodikig, hó hull, eső susog, szél nyargal, hőség fülled, fogy a lélegzet, vizesedik a boka, nézd, hogy forgolódik, ökle, hegyes kis könyöke, dünnyögj, dúdolj neki…” – Lackfi János írása az anyaságról.
Orbán-Horváth Éva mentálhigiénés szakember a gyermekre vágyó párok segítését tűzte ki egyik legfontosabb szakmai feladatának.
A daganatos és leukémiás gyerekek családját segítő Érintettek Egyesület elnöke, Borszékiné Cserháti Erika az erőforrássá lett múltról és a könnyes-mosolygós közösségről.
„Az egyik első róla őrzött képem, ahogyan a kicsiket tanítja, aztán persze meghatározó pillanat volt, amikor neki köszönhetően én is elkezdtem hegedülni” – meséli édesanyjáról Baráti Kristóf hegedűművész.
2018-ban nyílt meg a Nagy Anna által megálmodott egyszülős központ, ahol a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák és édesapák egyszerre találnak támogatást és közösséget.
Ha azokban az asszonyokban, anyákban, akik hordozták a viharokkal teli magyar történelmet, nem lett volna erő minden nehézség legyőzésére, legtöbbünk, akik ma élünk, akik ma magyarok vagyunk, nem születünk meg.
A Misztrál együttes alapító tagja, családapa, grafikus, fotós. Török Mátéval a Duna-part lelket betöltő nyugalmában beszélgettünk versekről, dalokról, a verőcei létről és jövő évi tervekről.
„Gömbölyödő pocakok kosárlabdái, elsőtől hatodikig, hó hull, eső susog, szél nyargal, hőség fülled, fogy a lélegzet, vizesedik a boka, nézd, hogy forgolódik, ökle, hegyes kis könyöke, dünnyögj, dúdolj neki…” – Lackfi János írása az anyaságról.
A daganatos és leukémiás gyerekek családját segítő Érintettek Egyesület elnöke, Borszékiné Cserháti Erika az erőforrássá lett múltról és a könnyes-mosolygós közösségről.
Orbán-Horváth Éva mentálhigiénés szakember a gyermekre vágyó párok segítését tűzte ki egyik legfontosabb szakmai feladatának.
2018-ban nyílt meg a Nagy Anna által megálmodott egyszülős központ, ahol a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák és édesapák egyszerre találnak támogatást és közösséget.
„Az egyik első róla őrzött képem, ahogyan a kicsiket tanítja, aztán persze meghatározó pillanat volt, amikor neki köszönhetően én is elkezdtem hegedülni” – meséli édesanyjáról Baráti Kristóf hegedűművész.
Ha azokban az asszonyokban, anyákban, akik hordozták a viharokkal teli magyar történelmet, nem lett volna erő minden nehézség legyőzésére, legtöbbünk, akik ma élünk, akik ma magyarok vagyunk, nem születünk meg.
Orbán Zoltán környezetpedagógusként arra törekszik, hogy érdekessé, élményszerűvé tegye a témáit, így például a magányos méhek, a beporzók védelmét, ami szívügye.
„Minden mélységét és magasságát megtapasztaltam, és hiszem, így tudok önazonos lenni, hiteles maradni” – tekint vissza Paár Julianna a nyolc év óta bejárt útra, amely zeneterapeutává és szülővé érlelte.
A Gál Judit által kidolgozott rousseau-i természetelvű nevelési program szerint működő ovikban a gyerekek alapfelszereléséhez tartozik a gumicsizma, az esőkabát és a bogárnéző.
„Valódi kapcsolatba kerültünk a vendégeinkkel, és megerősítés volt, hogy egyre többen jöttek” – Pentz Csaba és Manka hűvösvölgyi Kifli és Kocsmáját törzsvendégek szeretete övezi.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
