Kertész Imre több volt, mint „holokausztíró”

Szöveg: Farkas Anita
Fotó:
Kertész Imre Intézet

„Ahol nem maradtak fenn az eredeti részletek,
ott az épület szellemiségét őrző,
de 21. századi megoldásokat alkalmaztak”

Októberben a kutatók és a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit a Kertész Imre Intézet. A Benczúr utca 46. szám alatt található, felújított épületben nemcsak a Nobel-díjas író, hanem Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezelik, illetve publikálják folyamatosan. A járványhelyzet elmúltával pedig irodalmi estekkel, koncertekkel, filmklubbal várják majd az érdeklődőket.

A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, az alkotó szellemi örökségét ápolja – mondta az intézetnek helyet adó épület októberi sajtóbejárásán Schmidt Mária, a működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója. A Benczúr utca 46. szám alatti elhanyagolt állapotú, szecessziós villát, amely a közelmúltig idősek otthonaként működött, a közalapítvány a Fővárosi Önkormányzattól vásárolta meg, majd felújították.

Nagypolgári miliő

A beruházás elsődleges célja az értékőrzés volt, ezért amit lehetett, megmentettek az 1910-ben Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervei alapján Eisele Vilmos és családja részére készült ingatlanban. Ahol nem maradtak fenn az eredeti részletek, ott az épület szellemiségét őrző, de 21. századi megoldásokat alkalmaztak, például az újonnan feltett tapéta és az óriási üvegajtó mintájában a századfordulós divat köszön vissza. Ugyanez igaz a bútorokra, amelyeknél a szépség és a funkcionalitás optimális párosítására törekedtek. A cél összességében a nagypolgári miliő átmentése volt, aminek mára alig akad érintetlen lenyomata. És persze az, hogy segítsék a professzionális kutatómunkát: az alagsorban műtárgyak tárolására alkalmas raktárhelyiséget, a tetőtérben egy csaknem százfős konferenciatermet alakítottak ki, ezenkívül kisebb rendezvény- és szemináriumi termek, kutatóhelyek, tárgyalók, irodák, valamint az ösztöndíjasoknak (fordítói, kutatói) szánt apartmanok is helyet kaptak az akadálymentesített házban. A szalonba, ahol egy Bogányi-zongora található, koncerteket terveznek majd, az emeleti lépcsőfordulóban pedig Kertész egykori, Török utca 3. szám alatti lakásának a kicsinyített mása látható: a könyvekkel telezsúfolt enteriőr jól érzékelteti annak az alig harminc négyzetméteres térnek a szűkösségét, amelyen az író évtizedeken át osztozott a feleségével, egyben jelképe is a kommunista diktatúrában beszűkült életlehetőségeknek.

Sokszínű életmű

„Amikor 2017-ben létrejött a Kertész Imre Intézet, elsődleges feladatunk volt, hogy összegyűjtsük azokat az anyagokat, amelyek sem a berlini, sem a nálunk található hagyatékrészben nem voltak fellelhetők – mondja Hafner Zoltán kutatási igazgató. – Erre annál inkább is szükség van a mai napig, mert Kertész sok kiadatlan írást hagyott maga után, és a megjelent műveit sem igazán archiválta, a cikkeinek, műfordításainak java részét egyáltalán nem őrizte meg.”

Ezeket az intézetben dolgozó szakemberek ugyanúgy igyekeztek felkutatni és számba venni, mint a Kertész Imrével valaha készült hang- és filmfelvételeket, a nyomtatásban megjelent interjúkat, a róla szóló szakirodalmi munkákat, tanulmányokat, hivatkozásokat. Ehhez járul még annak a mintegy kétezer fájlnyi digitális anyagnak a rendszerezése, amely 2000 és 2009 között született, ugyanis miután Kertésznél diagnosztizálták a Parkinson-kórt, csak számítógépen tudott dolgozni – gyakran Hafner Zoltánnal közösen. Emellett természetesen gyűjtik és őrzik az egyéb kéziratokat, a gyerekkori fotókat, sőt csaknem húsz kötetre való műfordítás is egyben van már.

„Kertész Imre édesanyjának és első feleségének, Vas Albinának a hagyatéka szintén hozzánk került – sorolja a kuriózumokat a kutatási igazgató. – Utóbbi azért is különleges, mert Albináról a mai napig keveset tudunk, noha roppant érdekes az életútja. Közvetlenül a Kertésszel való megismerkedése előtt szabadult a kistarcsai táborból, ahol ítélethozatal nélkül, jogtalanul tartották fogva egy évig. Ennek az ügynek a több mint ezeroldalnyi peranyagát, illetve a korabeli sajtóvisszhangját szintén összegyűjtöttük és kutathatóvá tettük. Ez nemcsak azért fontos, mert a Kertész-életműben több helyen, így A kudarc című regény hátterében is megtalálhatjuk e történet nyomait, de önmagában is tanulságos kordokumentum a diktatúra legsötétebb éveiről.”

Az intézet munkatársai természetesen nemcsak a múltat a kutatják, a jövőbe is tekintenek. Két éve interaktív vándorkiállítást indítottak útnak Az ismeretlen Kertész Imre címmel, amelyhez két katalógus született, az elsőben a gyerekkortól a pályakezdésig tartó időszakot, a másodikban Albina történetét mutatják be részletesen, a fiatalokat is megszólítani képes digitális tartalmakkal. Ezután következett egy, az írói életművet bemutató bibliográfia, a múlt év végén pedig megjelent a Világvég-történetek című kötet, amelynek anyagát Kertész állította össze még 1995-ben, és – mintegy magyarázatul a válogatás szempontjaira – előszót is írt hozzá. A naplói közül az 1958 és 1962 között írt munkanapló szöveggondozása már befejeződött, és elkészült a német fordítás is. A kötet a tervek szerint még idén megjelenik, és követi majd az eddig szintén kiadatlan, az író által összeállított kötet Lét és írás címmel, amely a Sorstalanság keletkezéstörténetét követi végig.

„Jó volna, ha mindezek révén sikerülne végre Kertész sokszínűségét a nagyközönség számára is láthatóvá tenni, és kivonni őt az »egykönyves szerző«, illetve a »holokausztíró« sematikus besorolásából, amely egyébként őt magát is zavarta, és nem egy interjúban tiltakozott ellene” – hangsúlyozza Hafner Zoltán.

„A könyvekkel telezsúfolt enteriőr jelképe
a kommunista diktatúrában beszűkült
életlehetőségeknek”

Irodalmi szenzációk

A Kertész Imre Intézet nem csupán a névadójára koncentrál, Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli – az öt szerzőt nemcsak az irodalmi minőség köti össze, hanem a diktatúrához való viszonyuk is példaértékű. Petri György születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából megjelentették a költő fiának visszaemlékezéseit egy reprezentatív képes albumban. Idén lesz Pilinszky születésének centenáriuma, s ebből az alkalomból több programot és megemlékezést terveznek. Október végén igazi irodalmi csemegeként megjelent egy Sziveri János válogatott verseit tartalmazó kötet: a vajdasági költő tragikusan korán, harmincöt éves korában hunyt el, nem függetlenül a politikai támadásoktól, betiltástól. Neve tíz éve nem bukkant fel a könyvpiacon, válogatáskötetet pedig még senki nem adott ki a műveiből.

„Ahogyan Sziveri, úgy Arthur Koestler sincsen az őt megillető helyen. Utóbbinak, aki Molnár Ferenc mellett mégiscsak a legismertebb magyar származású író, a rendszerváltás környékén volt egy rövid reneszánsza, de az is jórészt a Sötétség délben című regényre fókuszált – idézi fel Hafner Zoltán. – Ráadásul a magyar vonatkozású kapcsolatai, amelyek meghatározók a műveiben is, a világirodalmi szakmunkákban sem ismeretesek.”

Koestler esetében is bőven van tehát tennivalójuk a kutatóknak. Jó néhány kiadványt terveznek, így egy válogatást, amelyben soha meg nem jelent, magyar és idegen nyelvű Koestler-művek kapnak helyet, egy emlékkötetet, illetve vannak már fordítások is, amelyek még nyomtatásban nem kerülhettek a hazai olvasók elé. Ebből is látszik, hogy a hamarosan talán a gondozott szerzők listáját is bővítő Kertész Imre Intézet nemcsak egyszerűen tárolja, gondozza és gyarapítja nagy íróink-költőink, köztük az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas szerző hagyatékát, hanem az életműveket is próbálja minél szélesebb körben, az országhatárokon is átlépve népszerűsíteni.

Hasonló tartalmak

Amerre a világ

Szilágyi István új regénye a régi-mai nyelvezet csodálatosan megalkotott szintézise és a szerző imponáló történelmi ismeretei ellenére ugyanúgy nem könnyű olvasmány, mint ahogyan nem könnyű e kérdések tükrében szembesülni a saját rossz döntéseinkkel sem.

El nem fogyó tiszta fény: Hager Ritta művészete

Hager Ritta textilművészete az evangéliumi üzenetre és a keresztény misztika hagyományaira épül. Az öt évtizedes pályafutás alkotásai egyetemes üzenetet hordoznak: a sötétségből a fényre jutás öröméről vallanak.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.

Összes tiltása
Összes engedélyezése