Ki alakítja az irodalmi kánont?
Ki alakítja az irodalmi kánont? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket
„Szemben a Bazilikával most is sok gyermek bámészkodik Liebner bácsi kirakatai előtt: A kíváncsiskodó gyermekek teljesen eltakarják a kirakatot. – Nézd az a vonat milyen csuda »klassz« – kiált fel lelkesen az egyik nebuló.” A Szivárvány hetilap 1947-ben számolt be erről, ugyanabban az évben, amikor az MTI fényképésze lencsevégre kapta a Liebner-féle csodaüzletbe sóvárogva bepillantó gyerekeket. A cikk szerint „a háború, ha mindenben rombolt is, a magyar játékiparnak javára szolgált”: korábban jórészt a német játékipar uralta termékeivel a hazai piacot, a világégés után játékgyárak sora jött létre, amelyek a fakézműipari játékok után már finommechanikai játékszereket is készítettek, Svájcot, Svédországot is ellátva. 1947 karácsonyán a Roglin nevű villanyvasút, a Metaplán építőkészlet, az összerakható hintaló s az alumíniumból készült játékok, villamoskocsik, autók, főzőjátékok voltak Liebnerék üzletének népszerű cikkei.
A kezdetben A Babatündérhez nevet viselő, később szimplán Liebner bácsi játékboltjaként működő üzlettel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2009-es kiállítása, illetve a kiállításhoz készült ismertető foglalkozott bővebben. Liebner Zsigmond 1868-ban az épülő Szent István-bazilika közelében nyitotta meg egy kétemeletes házban, amelynek helyén később ötemeletes bérpalotát húztak fel. Az eleinte „szerényen, konzervatív módon vezetett” bolt „szinte korát meghaladó nagyvonalúsággal” berendezett áruházzá, Magyarország legnagyobb játéküzletévé nőtte ki magát Liebner fiai, József és Ödön irányítása alatt, ők egészen az 1949-es államosításig vezették az üzletet. Babafejkészítőként a Liebner-cégnél dolgozott Bíró László, a golyóstoll feltalálója is. Az Uj Élet 1967-es, Liebner Józsefről megemlékező nekrológja ugyancsak a bolt előtt tolongó kölykök képét emeli ki: „Pesti gyerekek számára már az is élmény volt, ha elvitték őket a kirakatok megtekintésére, ha pedig bemehettek a boltba, ott szinte megelevenedve láthatták a meseországot, a tündérvilágot.” Hát még hogy le lehettek nyűgözve azok a vidéki gyerekek, akik a bazilikában tett látogatás után a tér túlsó szögletében megpillantották Liebner bácsi üzletét!
A „norinbergi”, avagy nürnbergi áruk is hangsúlyosak voltak a kínálatban, e megnevezés a jelentős részben a német városból importált drogériai cikkeket, háztartási eszközöket takarta. A játékbolt termékeiről a legendás, karácsony előtt köröztetett, illusztrált árjegyzékekből, illetve a napilapokban megjelentetett hirdetésekből kaphatunk képet. „Igazi örömet csak Liebner-játékkal szerez a szülő gyermekének” – szögezték le az egyikben, a Rádióéletben pedig erősen píárszagú Liebner-keresztrejtvény is megjelent, olyan nehézségű feladványokkal, mint hogy „Ezernyi választékban olcsó áron kaphatók ezek Liebner bácsi játékboltjában” (hét betű – játékok). A harmincas évek második felében a kínálatban megszaporodtak az irredenta jellegű termékek, mint az Erdély visszatért nevű képes lottójáték vagy a Szerezzük vissza Nagymagyarországot! társas. Liebneréktől nem állt messze a társadalmi szerepvállalás: 1930-ban például a kormányzóné segélyfelhívására ezer darab játékajándékot adományoztak szegény gyerekeknek, a háború után pedig már játékos formában „munkaversenyt” hirdettek a gyerekek számára.
Az újdonságokkal szívesen kísérletező játékbolt-tulajdonosok fontos szerepet játszottak a hazai hanglemezgyártás történetében is. 1909-ben a Diadal védjegyet lajstromoztatták beszélőgépekre és hanglemezekre, a Lindström nevű német konszernnel való együttműködés révén forgalmaztak külföldi tánczenéket, a Royal szállóban pedig saját felvételeket is készítettek opera- és operetténekesekkel, így Szamosi Elzával és Környey Bélával.
Ki alakítja az irodalmi kánont? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket
Mégis a zsömle volt kicsi, és nem a pofánk nagy? Azt meséltem már? A Magyar Krónika podcast sorozata történelemről. A házigazda Pap Lázár a jól
Sárneczky Krisztián gyerekkori álma vált valóra, amikor – Magyarországon harmadikként – felfedezett egy üstököst. A csillagásszal, aki a majd kétezer „nevére kerülő” kisbolygóval a világ első húsz felfedezője között van, a Naprendszer apró égitesteiről beszélgettünk.
Miniházban élni egyszerre jelent anyagi függetlenséget, komfortos, élhető életteret és a természettel harmonikus, fenntartható életmódot. Az apró lakóhelyekről Orosházi Erzsébettel, a Miniházakért Magyarországon Civil Társaság egyik alapítójával beszélgettünk.
Martin Balázs magokból készít ékszereket egy a Börzsöny peremén fekvő zsákfaluban.
Hazay Annamária A te hangodat ismerem perinatális zenei program és a mögötte álló alapítvány tagjaként koraszülött-intenzívosztályokon énekkel segíti a traumát átélt szülőket, hogy a kötődés korai kialakulásának folyamata a körülmények ellenére se akadjon meg.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
