Sárközi Mátyás karcsú kis kötetében kedélyes anekdotázás közepette tárul fel az angol főváros művésznegyede. Az állandóan változó, mégis örök Hampstead számos magyar menekült ideiglenes vagy állandó hazája lett.

Az a Budapest, az a városi élet, amit Mándy ábrázolt, különös, frusztráló nosztalgiát kelt bennünk. Olyasféle szabadság hívogat nála, amit ma elérhetetlennek tudunk, ami tökéletesen idegen tőlünk – mégis sóvárgunk utána.

Egy békebeli magyar világutazó, az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének sorhajóorvosa néhány év leforgása alatt olyan fotográfiai életművet hozott létre, amelynek jelentőségét csak most kezdi igazán felismerni a nagyközönség és a szakma.

Fura dolog a népzenei lemez. Nem tudom, kinek van könnyebb dolga: annak, aki nem ismeri ezt a világot, vagy annak, aki igen.

Korszerűtlenné vált minisztériumi irodaház és parkolónak használt ipari romok helyén épült fel a Széllkapu Park: zöld oázis született a betonsivatagban.

Az idén augusztusban kilencvenhét éves korában elhunyt Reigl Judit a tapasztalaton túli világ megjelenítésének eszközeként tekintett magára.

Az mindig kivételes pillanat, ha magyar zenész lemezét lehet jó szívvel ajánlani, ez a mostani alkalom azonban még a „szokásos” kivételes pillanatokon is túlmutat.

A szerző legutóbbi verseskötetével, a Távozó fával kezdődő, majd A rög gyermekei trilógia átdolgozott változatával folytatódó Oravecz Imre- életműkiadás idén újabb darabbal bő- vült, méghozzá az 1972. szeptember újrakiadásával.

Bereményi kivételes nyelvezetet alkotott meg: ügyesen simulnak össze benne a gyerekkori örömök, de főleg traumák szövegileg-lélektanilag is hiteles megjelenítései a jelen idejű írás körülményeit magyarázó önreflexív kitérőkkel, s így a Magyar Copperfield bőven túlmutat a szokásos önéletrajzokon.

Gutowski Robert kettős identitással és látásmóddal áll elénk. Építészete filozófiaként nyilvánul meg, amelyben a megbízás egyszerre jelent munkaadást és a legmagasabb rendű bizalmat.